Egészségünk ápolása nem csak a külsőnkkel, szerveinkkel való törődést jelenti, hanem azt is, hogy mentálisan is jól érezzük magunkat. Ehhez szorosan kapcsolódik az a kép, amit önmagunkról alakítunk ki, illetve az, ahogyan értékeljük magunkat.

Az egészséges önértékelés nem az önbizalmat jelenti.

Azokat az embereket, akik egészségesen értékelik önmagukat, a következők jellemzik:

- magabiztosak nagyképűség nélkül

- nem töri össze őket a kritika

- nem esnek túlzott mentegetőzésbe, ha kérdőre vonják őket

- aktívak, és teljesítményorientáltak

- általában elégedettek önmagukkal úgy, ahogy vannak

- az akadályok és a problémák nem szegik kedvüket

- képesek elfogadni, hogy időnként hibáznak, és tanulnak hibáikból

- nem éreznek késztetést arra, hogy másokat leszóljanak, megalázzanak

- nyitottak, és egyenesek, és nyíltan közölni tudják vágyaikat

- képesek egyedül is boldogulni, ugyanakkor nem utasítják el a segítséget sem

- nem aggódnak túlzottan azon, hogy nem sikerül valami, vagy, hogy esetleg hülyének tűnnek

- nem gyakorolnak magukkal szemben erős vagy romboló kritikát

- nem akarnak folyton bizonyítani (a normális önértékeléssel rendelkezők úgy szeretik magukat, ahogy vannak)

- képesek magukon nevetni, és nem veszik magukat túl komolyan

Még a normális önértékelésű emberek is kételkednek magukban olykor, de magukról alkotott képük általában időről időre visszatér a megfelelő egyensúlyba. Ettől persze még nem hiszik magukról azt, hogy tökéletesek, csak éppen nem hagyják, hogy belső kétségeik szétzilálják őket.
Ha a fent leírtak közül sok nem jellemző ránk, az nem csak személyiségünknek, hanem életünk számos részének is rosszat tesz - beleértve kapcsolatainkat, munkahelyi teljesítményünket, és persze testi egészségünket is.

Mindezt persze könnyű leírni, ám mit tehetünk, ha úgy érezzük, mi nem tartozunk az egészséges önértékeléssel rendelkezők közé? Lássuk, hogyan változtathatunk ezen 5 egyszerű lépésben:

1. Határozzuk meg a zavaró körülményeket vagy szituációkat életünkben
Gondolkozzunk el, mik azok a körülmények, vagy szituációk életünkben, melyek igazán zavarnak minket, és melyek önértékelésünkre is negatív hatással vannak. Ez lehet például félelem az üzleti tárgyalásoktól, a hirtelen harag, vagy, hogy mindig a rosszra számítunk. De idetartoznak az olyan körülmények is, mint például a depresszió, egy szerettünk halála, vagy a gyerekek kiköltözése.

2.  Tudatosítsuk magunkban meggyőződéseinket és gondolatainkat
Miután meghatároztuk a zavaró dolgokat, a következő lépés, hogy megfigyeljük a velük kapcsolatos gondolatainkat. Ezalatt értendő a magunkkal (magunkban) folytatott beszélgetés, illetve az, hogy hogyan értelmezünk egyes embereket vagy helyzeteket. Gondolataink és meggyőződéseink lehetnek pozitívak, negatívak, és semlegesek is, és persze racionálisak (tényeken alapulóak), vagy irracionálisak (hamis tényeken alapulóak) is.

3.  Szűrjük ki a negatív vagy nem helytálló gondolkodást
Meggyőződéseink és gondolataink egy adott körülményről vagy szituációról nagyban meghatározzák, hogyan reagálunk rájuk. A nem megfelelő vagy negatív gondolatok egészségtelen fizikai-, és érzelmi válaszokat váltanak ki.
Fizikai jelek: nyak-, vagy hátfájás, szívdobogás, izzadás, alvászavarok
Érzelmi jelek: koncentrációs nehézségek, depresszió, harag, szomorúság, idegesség, bűntudat, aggodalom Viselkedésbeli jelek: étkezési zavarok, feladatok elkerülése, munkába menekülés, vágy az egyedüllétre, mások hibáztatása saját gondjaink miatt.

4. Kérdőjelezzük meg negatív vagy helytelen gondolatainkat
Első gondolataink nem feltétlenül az egyetlen lehetséges utat mutatják egy adott szituáció kezeléséhez. Kérdezzük meg magunkat, vajon tényleg helyes az, amit érzünk, vagy vélünk? Vizsgáljuk meg, hogy valóban helyesen állunk-e az adott helyzethez a tények és a logika ismeretében. Persze nem könnyű felismerni, melyek a nem helytálló gondolatok, hiszen a legtöbb emberben ezek automatikusan jelentkező reakciók, melyek már régóta berögződtek mindennapjaikba.
A következő gondolkodásminták azok, melyek leginkább rosszat tesznek önértékelésünknek:

Mindent vagy semmit hozzáállás. Mindent vagy teljesen jónak, vagy teljesen rossznak látunk, és nem vagyunk képesek felfedezni a középutat.
Mentális szűrés. Általában csak a negatív dolgokat látjuk meg, és azokban el is mélyülünk, ezzel torzítva a valóságot.
A pozitív dolgok negatívvá formálása. Elutasítjuk eredményeinket, és más pozitív tapasztalatokat, mert úgy érezzük, azok nem számítanak.
Negatív következtetések levonása. Negatív következtetéseket vonunk le még akkor is, mikor ezt semmi nem támasztja alá.
Az érzések összetévesztése a tényekkel. Összekeverjük érzéseinket vagy meggyőződéseinket a tényekkel.
Önrombolás. Alul értékeljük magunkat negatív jelzőkkel, vagy esetleg keserű humorral.

5. Változtassunk gondolatainkon és meggyőződéseinken
Végső lépésként helyettesítsük a negatív és helytelen gondolatainkat pozitív, önértékelést javító gondolatokkal és reakciókkal. A gondolatok igen erőteljesek, és nem mindig logikusak. Időbe telik, míg rendesen megtanuljuk, hogyan ismerjük fel a romboló gondolatokat, és hogyan helyettesíthetjük őket építőkkel.

A következő stratégiák segítségével könnyebben megtanulhatjuk, hogyan álljunk egészségesen egyes helyzetekhez:
  - Igyekezzünk mindig reményteljesek maradni, és legyünk bizakodóak magunkkal szemben. A pesszimizmus igen káros, és általában tényleg negatív végeredményekhez vezet.
 - Bocsássunk meg magunknak. Mindenki hibázik időnként, de hibáinknak nincs végleges következménye.
 - Koncentráljunk a pozitív dolgokra.
 - Gondoljunk másként zavaró, negatív gondolatainkra. Ezek nem feltétlenül azt jelzik, hogy negatívan, a gondolatainkhoz hűen kell reagálnunk a szituációkra. Fogjuk fel úgy, hogy jelzik nekünk, új, egészséges hozzáállásra van szükségünk.
 - Bátorítsuk magunkat. Jutalmazzuk és dicsérjük meg magunkat, ha pozitív változást vagy eredményt értünk el.

Kellő gyakorlással mindenki képes elérni a megfelelő önbizalmat, és az egészséges önértékelést. Ehhez hozzásegíthetnek bennünket egyes illóolajok is, mivel ezek gondolkodásunkra, érzéseinkre is hatnak, nem csak szaglószervünkre. Használhatjuk párologtatóban, fürdővizünkben, de akár finom parfümként is, hogy egész nap élvezzük jótékony hatásait. Erősítsük tanulásunkat a következő illatokkal:

• Aromax bergamott illóolaj
• Aromax jázmin illóolaj
• Aromax édesnarancs illóolaj
• Aromax grapefruit illóolaj
• Aromax rozmaring illóolaj
• Aromax ciprus illóolaj