Az idő pénz... tartja a mondás, és valóban, a mai rohanó világunkban az idő értéket képvisel. Szinte minden teendőnk határidőhöz kötött, ezért mindenki igyekszik a lehető legjobban beosztani az idejét. És minél jobb valaki ebben, annál gazdagabb, hiszen annál több dolgot tud elvégezni egy adott idő-egység alatt – legyen szó házimunkáról, párkapcsolatról, munkahelyi kötelességekről, vagy éppen szerelemről. Minél hatékonyabbak vagyunk, annál több élményben részesülhetünk. Ma már számtalan eszköz áll rendelkezésre, hogy segítse a szervezést-tervezést. A karórától, a hordozható számítógépeken és mobiltelefonokon át az internetig mindegyik eszköz azt hivatott szolgálni, hogy minél rövidebb idő alatt minél több dolgot tudjunk teljesíteni.
De mi is ez a megfoghatatlan dolog?
Mint minden bonyolult felvetésnél, itt sincs egyetlen tiszta válasz. Ha a legegyszerűbb megközelítést vesszük, akkor az idő nem más, mint a változás mérésére szolgáló fogalom.
A fizikában például a térhez hasonló alapmennyiségnek tekintjük az időt. Mikor fizikai-időről beszélünk, meg kell határoznunk a mérési módozatot és a választott mértékegységet. (pl. 45 perc) Az idealista nézet szerint az idő egy olyan része az emberi szellemnek, mint a számok, vagy a tér. Ahhoz, hogy viszonyulni tudjunk egy dologhoz, számszerűsítenünk kell – ehhez pedig eszközök kellenek.
Az idő mértékegysége
Világszerte mindenki ugyanazokat a mértékegységeket használja az idő mérésére. A más területeken bevett 10-es rendszer helyett 60-as alapot használunk: 1 perc = 60 másodperc, 1 óra = 60 perc. Ez az elképzelés a sumér civilizációig nyúlik vissza.
Időmérők
Amióta a világ világ, az ember mindig is próbálta ezt a megfoghatatlan dolgot némi keretek közé szorítani – sokféle időmérési eszközt készítettek. (Olyannyira sokat, hogy egy egész tudomány alakult ki e téma köré, ezt pedig horológiának nevezzük.) Lássunk most néhány érdekes példát a teljesség igénye nélkül.
Vízóra: más néven clepsydra. Egyiptomból származik, de használták Alexandriában is, majd az egész világon elterjedt. Még a középkorban is népszerű időmérő eszköz volt, az arabok például sokat fáradoztak a tökéletesítésén.
Napóra: a napfény és egy pálca segítségével mutatja, mennyi a helyi idő. Igen elterjed eszköz volt a rómaiak között.
Homokóra: ez az eszköz a homok üvegformán keresztüli folyását használja az idő mérésére. Még ma is szinte minden háztartásban van egy 3-perces homokóra.
Ma az idő nagyobb egységeinek mérésére naptárt használunk, a kisebbekre pedig órát. Számtalan fajta létezik naptárból és órából is: hold-naptár, Gergely-naptár (leggyakrabban használt típus), karóra, falióra, stb.
Talán pont azért mert az emberek sokszor stressztényezőként tekintenek az időre, szeretik, ha időmérő eszközük díszes, kellemes megjelenésű. Érthető, ha már a fogalom olykor negatív, legalább a mérőeszköze keltsen bennünk pozitív érzéseket.
Mindenkinek van legalább egy karórája. Akinek több van, az sokszor ékszerként, kiegészítőként használja öltözékéhez. Vannak olyanok is, akiknek egy órájuk van csak, de az nagyon értékes. (Tipikusan ilyenek a designer órák, és a drágakövekkel kirakott ékszerórák) Náluk az óra nem ékszer - sokkal inkább státuszt, életben elért eredményeket, pozíciót hivatott mutatni.
Kortól és nemtől függetlenül, mindenki találhat magának megfelelő stílusú, kinézetű, funkciójú órát. Ma már hatalmas választékból válogathatunk. Az óra alapszükséglet, ugyanakkor extra is, és persze ajándéknak is kiváló...