A terhességi csíkok (más néven stria), a legtöbb esetben a combon, a hason, a csípőn, a melleken és a fenéken jelennek meg. Kollagénroncsolódás és a vérerek tágulása eredményeként alakulnak ki, amit okozhat hirtelen súlygyarapodás vagy terhesség.
A terhesség alatt a nők 50-90%-át érinti a stria problémája, hiszen a várandósság alatt minden nőnek jelentősen megnövekszik a hasa és a melle. Leggyakrabban a hason jelennek meg a terhességi csíkok, és általában a 6. hónaptól számíthatunk a jelenségre, hiszen onnantól kezdve indul be igazán a pocak növekedése. Ritkább esetekben a fenéken, combokon, a csípőn, de akár a felkaron is megjelenhetnek azok a fránya csíkok. Általánosságban elmondható, hogy azokon a részeken koncentrálódnak, ahová általában hízni szoktunk, hiszen ott lép fel a legjelentősebb nyúlás a kötőszövet és a bőr szintjén.

Mikor utódot hozunk a világra, szülőként nyilvánvalóan a legjobbat akarjuk gyermekünknek. Természetes törekvés, hogy szeretnénk, ha mindenből a legjobbat kapná, mindenben a legjobb lehetne. Ezekhez nem csak anyagi és tárgyi támaszt adhatunk neki, hanem elősegíthetjük fejlődését is. Cikkünkben most három aspektust vizsgálunk meg: az érzelmi kötődést, a tanulást, és a beszédkészséget.

Az érzelmi kötődés elősegítése

Azzal, hogy babánk hozzánk való érzelmi kötődését segítjük lényegében a későbbi érzelmi intelligenciaszintjét is emeljük. Az alábbiakkal tehetjük szemünk fénye és a köztünk lévő érzelmi kapcsolatot szorosabbá, intenzívebbé:

Nem volt egy nyugodt éjszakája, mióta szeme fénye világra jött? Ezzel bizony sokan vannak így. Az egész éjszakán át tartó ébrenlét hosszú távon igazán kimerítő. Van azonban ezzel kapcsolatosan egy jó hírünk: kis odafigyeléssel elérhetjük, hogy gyermekünk átaludja az egész éjszakát, és így bennünket is hagyjon pihenni. Cikkünkben most a leghasznosabb tippeket gyűjtöttük egy csokorba.

A ritmus kialakítása

Az újszülötteknek napi 16, vagy akár több óra alvásra is szükségük lehet, amit legtöbbször 1-2 órás menetekben teljesítenek. Bár az alvásrend egy kissé kiszámíthatatlan eleinte, nem szabad kétségbe esnünk, ugyanis egy idő után mindenképpen rendszeresebbé válik. Ez annak köszönhető, hogy bébink idegrendszere rohamosan fejlődik ebben az időszakban, így egyre többet lesz képes ébren lenni az egyes etetések között. 3 hónapos korára a legtöbb kicsi eléri azt a szintet, hogy akár 5 órát is képes egyhuzamban aludni. A 6. hónapra pedig akár 12 órát is tudnak szundizni.

A masszázs és az érintés a kötődés erősítésének szeretetteljes módja, ráadásul számos egészségi előnnyel is jár. Ma már úgy tartják, hogy a babamasszázs jelentős szerepet tölt be a baba kikapcsolódásában, emésztésében, és segíti a súlygyarapodást is. Javíthatja továbbá az immunrendszer védekezőképességét, és csökkentheti a fogzáskor, hasfájáskor, vagy szoruláskor jelentkező kellemetlen tüneteket.

Akárcsak a felnőtteknél, a masszázs a babák alvására is jótékony hatással van, mert nyugtatja idegrendszerüket. Vagyis ha rendszeresen masszírozzuk kicsinket, hosszabban és nyugodtabban alszik majd, ami ugye a szülőknek is éppoly jó. A masszírozás  és érintés által képesek vagyunk kisbabánk tudatosságát, éberségét stimulálni, ami sokat számít mind a fizikai- mind pedig az érzelmi fejlődésben. És a masszírozónak sem hátrányos, hiszen a rendszeres fizikai érintés és törődés elmélyíti a baba-szülő kapcsolatot, és segít megérteni, mikor mit szeretne, mire vágyik kisbabánk.

Sajnos a babák igen gyakran szenvednek pelenkakiütéstől különböző okokból kifolyólag. Ha pedig nem vesszük észre időben a bajt, a pelenkakiütés könnyen súlyosabbá, hólyagossá válhat. Cikkünkben megvizsgáljuk a kiváltó okokat, és persze a lehetséges kezeléseket is.

A pelenkakiütés sajnos egy olyan dolog, ami szinte minden kisbabát érint, és aminek megelőzéséről, illetve kezeléséről minden szülőnek tudnia kell. A babaápolás elengedhetetlen része, hogy tisztában legyünk vele, hogyan akadályozzuk meg e kellemetlen tüneteket. Vannak babák, akiknél a pelenkakiütés és a hólyagok szinte állandó jelleggel jelentkeznek, míg másoknál alig-alig fordulnak elő. A legtöbbször a baba bőrének érzékenysége határozza meg, hogy mennyire irritálja bőrét saját vizelete. Ha a pelenkakiütést sokáig nem kezeljük, az irritáció erősebbé válik és kis gennyel telt hólyagok alakulnak ki a baba bőrén. Tehát a hólyagosodás a pelenkakiütés súlyosabb formája tulajdonképpen.

Sok szülő vezet naplót babája fejlődéséről. A nagy események között pedig mindig ott szerepel a kicsi első fogainak megjelenése is. Az egyfogas mosolyt minden szülő nagy izgalommal várja.

Mikor kezdődik tehát a babák fogzása? Ezt a kérdést igen nehéz lenne pontosan megválaszolni. Nincsenek olyan paraméterek, melyek alapján következtetni lehetne az első fogak megjelenésének idejére. A kisbabák 20 tejfoggal jönnek a világra, melyek sokáig rejtve maradnak az íny alatt. Általánosságban elmondható, hogy a fogzás a 4. és 7. hónap között kezdődik el valamikor. Léteznek azonban olyan babák is, akik csak első születésnapjuk után növesztik ki első fogacskájukat. Ritka esetekben pedig már 4 hónapos korban elkezdődhet a rejtőzködő fogak megmutatkozása. Ha a fogzási folyamat nem indul meg a 9. hónap végéig, érdemes felkeresnünk gyermekorvosunkat, hogy kizárhassunk mindenféle komoly okot. A folyamat kezdetének ideje nagyban függ attól is, hogy a szülők mikor kezdtek kiskorukban fogazni. 

Ha kisbabánk gyakran nyugtalan vagy nyűgös - melyet okozhat kólika, fokozott gázképződés, hasgörcsök, vagy szimplán rosszkedv - állandó sírása igazán kimerítő tud lenni. Szerencsére azonban sok, akár azonnal kipróbálható módszer létezik arra, hogyan nyugtassuk meg kicsinket.

Sokszor elég, ha józan eszünket használva próbáljuk babánk sírását csillapítani, ám gyakran az is előfordul, hogy a probléma megoldásához - illetve a sírás okának feltárásához - bizony a szokványostól eltérő módon kell gondolkoznunk. Az alábbiakban olyan hasznos javaslatokat osztunk meg kedves olvasóinkkal, melyekkel kisbabánk nyűgös állapotán könnyen enyhíthetünk. Fontos azonban kiemelni, hogy ha a szokásos nyűgösségnél nagyobb bajt érzékelünk nála, feltétlenül keressük fel gyerekorvosunkat.

A kecsketejről úgy tartják, jó alternatíva lehet, ha az édesanya valamiért nem tudja anyatejjel táplálni a kisbabáját. Mindazonáltal nyilván sokunk fejében megfogalmazódik ennek kapcsán a kérdés, hogy vajon a kecsketej tényleg elég egészséges, higiénikus, és tápláló a kisbabánk számára? Cikkünkben most erre a kérdésre keressük a választ.

A kecskéről...

A kecske egy négy lábú, növényevő állat, mely sok előnyt kínál gazdája számára. A kecske az egyik legrégebben háziasított állat, melyet elsősorban tejéért, húsáért, és néhány esetben a szőréért tartottak. Bár a kecskehús közkedvelt étel számos országban (pl. Törökország), tejét már ősidők óta használják világszerte magas tápértéke miatt. De miben különbözik a kecsketej a tehéntejtől?

A kisbabák megfázása elég gyakori jelenség. Sőt, igazából minden kisbaba nagyjából 6 megfázáson esik át, mire eléri az 1 éves kort. Mindazonáltal vannak olyan jelek, melyekre oda kell figyelnünk, hogy biztosak lehessünk benne, csak egy egyszerű megfázásról van szó, nem pedig valami komolyról. Ráadásul vannak lépések, melyekkel felgyorsíthatjuk kisbabánk gyógyulását, és újra boldoggá, mosolygóssá tehetjük szemünk fényét.

A megfázás jelei és tünetei

A kisbaba megfázásának leggyakoribb jele, hogy folyik az orra, vagy el van dugulva, ami már elég korán elkezdődik, hiszen a bébi orrjáratai még igen kicsik. Eleinte teljesen normális, ha tiszta váladék folyik a baba orrából, de általában számítani kell rá, hogy sűrűbbé válik, és akár zöldes, vagy sárgás árnyalatot vesz fel mielőtt megint átlátszóvá nem változik. A megfázás további jelei lehetnek a köhögés, a tüsszentés, a könnyes szemek, és az enyhe láz is.

Előző cikkünkben a 4-6 hónapos kisbabák etetéséről volt szó. Mostani részünkben pedig a picit nagyobb, azaz fél-egy éves bébik táplálása a téma.

Etetési útmutató 6-8 hónapos korig

Kisbabánk ebben az időszakban is jelezheti, ha már készen áll a szilárd táplálékokra. Tehát időnként rágómozdulatokat végez, be tudja csukni a száját, megtartja a fejét, és napi 8-10 etetés után is éhesnek tűnik.

Mit adjunk enni: anyatejet, vagy anyatejpótlót PLUSZ vasban gazdag gabonákat (rizs, zab, árpa), gyümölcspépeket (banán, körte, alma, őszibarack), illetve pürésített zöldségeket (avokádó, sárgarépa, tök, és édesburgonya).

Cikksorozatunk előző részében az egészen pici, újszülött babák etetéséről írtunk. Mostani részünkben pedig, ígéretünkhöz híven, a picit nagyobb babák táplálásáról lesz szó.

Etetési útmutató 4-6 hónapos korig

Ebben az időszakban babánk már készen állhat a szilárd ételek fogyasztására. Ez lehet, hogy már a 4. hónap vége felé bekövetkezik, de akkor sincs okunk aggodalomra, ha babánk csak féléves kora körül kezd komoly érdeklődést mutatni az anyatejen kívül más ételek iránt is. A következő jelekre érdemes odafigyelnünk, mert ezek segítenek észrevennünk, ha kisbabánk emésztőrendszere már készen áll a szilárd ételek befogadására és feldolgozására:

Háromrészes cikksorozatunkban azt mutatjuk be, mire kell ügyelni, mikor újszülött kisbabánkat etetjük. Használható egyfajta útmutatóként is, hiszen az első részben a 0-4 hónapos kisbabák etetéséről, a további részekben pedig a 4-12 hónapos korú babák etetéséről fogunk írni.

Mielőtt azonban kőbe vésett szabályként kezdenénk cikkünket értelmezni, szeretnénk két fontos dologra felhívni kedves olvasóink figyelmét. Nem szükséges túl komolyan venni az itt leírt adagokat - ne aggódjunk, ha babánk picit kevesebbet vagy többet eszik, hiszen az igények egyénenként változhatnak! Ha kisbabánkkal meg szeretnénk kóstoltatni valamit, amit cikkünk csak egy későbbi hónap folyamán javasol, ne bátortalanodjunk el! Próbáljuk ki, mit szól hozzá kisbabánk, és ha megeszik akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz baja tőle. Korábban azt hitték, hogy 1-3 éves korig nem szabad olyan ételeket etetni a babákkal, melyek könnyen allergiát okozhatnak (pl. tojás, hal, mogyoró), ám mára bebizonyosodott, hogy semmi köze az ételallergia kifejlődésének ahhoz, mikor etetünk először egy bizonyos ételt a gyermekünkkel.

Az előző részben a rizikó faktorokról, és a lehetséges kezelési módokról volt szó. Sorozatunk záró részére tartogattuk a legfontosabb aspektusokat: most a megelőzésről, az otthoni, és az alternatív gyógymódokról lesz szó.

Megelőzés

Ha korábban már voltunk depressziósak, vagy előző terhességünknél is tapasztaltunk lehangoltságot, feltétlenül említsük meg orvosunknak. Így lehetősége nyílik rá, hogy fokozott figyelmet szenteljen ránk, és ha szükség van rá, még időben javasolni tud nekünk kezeléseket. Általában csoportos terápiával, egyéni tanácsadással, vagy egyéb pszichológiai kezelésekkel orvosolható a probléma, de előfordulhat, hogy már a terhesség alatt antidepresszánst ír fel az orvos, ha annyira súlyosnak ítéli meg a helyzetet. Miután kisbabánk megszületett, szinte azonnal ellenőrözni kell, nem mutatkoznak-e a szülés utáni depresszió tünetei. Ezáltal idejében megfelelő segítséget kaphatunk.

Cikksorozatunk előző részében definiáltuk a szülés utáni depressziót, és megvizsgáltuk a tüneteket. A második részben a rizikó faktorokról, a diagnózisról, a lehetséges komplikációkról, és a kezelési lehetőségekről lesz szó.

Rizikó faktorok

A szülés utáni depresszió bármelyik gyermek megszületése után kialakulhat, nem csak az első után. Kialakulásának esélye növekszik, ha:
ha az anya hajlamos a depresszióra (nem csak terhesség alatt, hanem máskor is)
ha az anya az előző szülése után is depressziótól szenvedett
ha a szülést megelőző években sok stressznek volt kitéve (pl. betegség, munkahely elvesztése, terhességi komplikációk)
ha az anyának problémái vannak párkapcsolatában
ha az anyának gyenge az immunrendszere
ha a terhesség nem tervezett, vagy nem kívánt

A baba születése egy sor erőteljes érzelmet ébreszthet bennünk, kezdve az izgalomtól, az örömön át egészen a félelemig, és az idegességig. Fontos tudni azonban, hogy valami olyat is eredményezhet, mellyel nem számolunk - depressziót. Három részes cikksorozatunkban a szülés utáni depresszióról írunk.

Sok újdonsült anya tapasztal lehangoltságot kisbabája megszülése után. Az anyák 10%-a pedig súlyosabb érzelmi szorongást is tapasztal, melyet szülés utáni depressziónak nevezünk. Igen ritka esetekben a depresszió annyira elfajul, hogy szülés utáni pszichózissá fejlődik.

A szülés utáni depresszió nem jellembeli hiba, vagy gyengeség. Gyakran egyszerűen a szüléssel jár. Ha Ön is depressziótól szenved szülés után, a gyors kezelés és a tünetek kezelése segíthet a szülés utáni időszak élvezetében.

Az anyatej a legegészségesebb táplálék a baba számára. Csak néhány kivétel létezik, mint például mikor az anya bizonyos gyógyszereket szed, tuberkolózissal, vagy HIV-vel fertőzött. A szoptatás egészségessé teszi a kisbabát, továbbá megakadályozza a betegségek kialakulását, csökkenti az egészség ápolására szánt időt, és nem utolsó sorban pénztárcakímélő. Mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban, több csecsemőhalált regisztrálnak mesterséges táplálás következtében kialakult hasmenés miatt. A szakértők egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a szoptatás előnyös, bár annak tekintetében, hogy mennyi ideig, meggyőződéseik már eltérést mutatnak.

A legtöbb kismama tart a szüléstől. Leginkább azért, mert nem tudják elképzelni, mekkora és milyen természetű fájdalommal kell számolniuk. Furcsa módon azonban mégis egyre több kismama hisz a természetes, fájdalomcsillapítóktól mentes szülési technikákban. Cikkünkben a két legnépszerűbb módszert mutatjuk be.

A Bradley-módszer
A Bradley-módszer, melyet gyakran apás szülésnek is neveznek, megtanítja a nőt, hogy szülése részévé, ne pedig áldozatává, elszenvedőjévé váljon. A módszer lényege abban rejlik, hogy a fájdalmat egyfajta alvásszerű állapotban tapasztalja meg a mama. A módszer arra alapoz, hogy altatásos műtéteknél nem érzünk fájdalmat. Így ha sikerül magunkat annyira ellazítani, mintha aludnánk, ugyanezt a hatást érhetjük el. A vajúdás közbeni fájdalom távolibbá, és gyengébbé, ebből kifolyólag pedig elviselhetőbbé válik a kismama számára. Az alvásközeli állapot elérése nem speciális légzéstechnikákkal történik (mint a Lamaze-módszernél), hanem különböző ellazulási, meditációhoz hasonló módszerekkel, melyekbe az apát is be szokták vonni, hogy szülés közben ő is aktívan támogathassa párját.

A negyedik hónap kezdetétől a hatodik hónap végéig tartó időszak, vagyis a második trimeszter általában a terhesség legkellemesebb időszaka. A reggeli rosszullétek többnyire elmúlnak, és visszatér az étvágy is, sőt gyakran meg is növekszik egy kicsit a baba aktív fejlődése miatt. A magzat súlya fokozatosan gyarapodik, míg a 6. hónap végére kb. 30 cm testhosszt és 1000 gr súlyt ér el. Szervei fokozatosan érettebbé válnak, ízületei hajlékonyabbak lesznek, majd erősödnek, és egyre aktívabbá válik ő maga is. A 16. és a 20. hét között a baba általában érezhetően megmozdul. Eleinte nehéz lehet megkülönböztetni az érzést a bélmozgástól, de aztán egyre nyilvánvalóbb hogy, a baba mozog. Kialakulnak a baba nemi szervei, a belső szervei működésbe lépnek, bélrendszere pedig lekerül a helyére a hasüregbe. A szája is teljesen kifejlődik, és az időszak végére áttetsző bőrréteg alakul ki a babán. A 20.-ik héttől már érzékeli a külső ingereket, a 23.-ik héttől pedig már jól is hall a baba. A 24. hét környékén a legbonyolultabb agyi rész az agykéreg is elkezd tagolódni.

A terhesség utolsó három hónapját, vagyis a hetedik hónaptól a szülésig tartó időszakot harmadik trimeszternek nevezzük. Ekkor a leglátványosabb a kismama hasának növekedése, és ebben az időszakban kell a legtöbbször ellátogatnia orvosához is, ugyanis a komplikációk is ebben a trimeszterben szoktak a leggyakrabban előfordulni.
Az utolsó három hónap során különösen sok pihenésre van a kismamának szüksége, ugyanis ekkorra a baba már majdnem eléri teljes méretét, és így komoly “terhet” jelent hordozójának. A várandósság ideje alatt sok nő szenved hátfájástól, vagy a hát feszülésétől, a lábak és a talpak szintén fájhatnak, és a legtöbb kismama ilyenkor már nem tud hosszasan állni és járni.

A terhesség öröm és boldogság, ez nem kétséges. Az első időszak azonban nehéz is lehet. Sok nő szenved a reggeli hányingertől terhessége első három hónapjában. Ahhoz, hogy ezt a problémát megfelelően kezelhessük, először meg kell értenünk, miért van, mi okozza, és mit tehetünk ellene.

Az ok:

A reggeli rosszulléteket a hormonszintben jelentkező hirtelen változások okozzák. Azért az első három hónapban szokott jelentkezni, mert testünkben ilyenkor megy végbe a legtöbb változás. A második trimeszterre általában csillapodnak a kellemetlen tünetek, mert addigra megszokjuk a változást.