A gluténmentes diéta követése általában bizonyos orvosi problémáktól - például gluténallergiától, migréntől, autizmustól - szenvedőknek javasolt. A gluténmentes táplálkozás azonban azoknak is segíthet, akik szeretnének felesleges kilóiktól megszabadulni. Cikkünkben a diéta lényegét mutatjuk be, illetve azt, milyen esetekben ajánlott a követése.

Ahogy a neve is mutatja, ez a diéta kizárólag olyan ételeket tartalmaz, melyeknek gluténtartalma nulla. A glutén egy természetes protein, mely megtalálható a búzában, az árpában, és a rozsban. Lássuk most, melyek azok az ételek tehát, melyek nem tartalmaznak glutént.

Létezik egy olyan diéta, mely a mediterrán területeken élő emberek táplálkozási szokásait gyűjti egybe. Ezt a diétát, melyet mediterrán diétának nevezünk, a Világegészségügyi Szervezet vezette be 1993-ban. A diéta a következő ételeket tartalmazza:

• olívaolaj és olívabogyó
• teljes kiőrlésű gabonák, legfőképp kenyér formájában (nem pedig tésztaként)
• kis mennyiségű vörös hús
• halak és tengeri herkentyűk
• némi sajt, kevés tej
• rengeteg zöldség és gyümölcs
• hüvelyesek és magvak
• vörösbor

A mediterrán területen élők általában zsírban gazdag diétát követnek, és ennek ellenére mégsem küszködnek keringési betegségekkel, mint más országokban élő, zsírban hasonlóan gazdag étrendet követő társaik. Mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy a zsírok, amiket a mediterrán országokban leginkább fogyasztanak egészséges, telítetlen zsírok (pl. olívaolaj), szemben azokkal a telített zsírokkal (pl. sertészsír), melyeket például a közép-európai országokban fogyasztanak. A telítetlen zsírok pedig segítenek fenntartani az artériák egészségét. A másik oka ennek a szokatlan különbségnek az, hogy a mediterrán diéta teljes étrend: igen gazdag rostokban, antioxidánsokban (a rengeteg zöldség, dióféle, és gyümölcs miatt), és szegény telítetlen zsírokban. Ezzel ellentétben, a “nyugati” étrend viszont pont a telített zsírokban gazdag, és rostokban, antioxidánsokban szegény.

Ha rendszeresen fogyasztunk detoxikáló hatású ételeket, vagy esetleg detoxikáló kúrát tartunk, azzal elősegítjük szerveink egészséges működését. Cikkünkben most bemutatjuk, mely ételek rendelkeznek intenzívebb detoxikáló hatással.

Méregtelenítés akár minden nap

A méregtelenítést nem csak kúraszerűen alkalmazhatjuk, hanem akár folyamatosan is.  Ha alaposan megvizsgáljuk, mit, mikor, és mivel szoktunk enni, akkor legtöbbünk rádöbben, hogy bizony többet eszik annál, mint amire szervezetének alapvetően szüksége lenne. Sőt, olyan táplálékokat is fogyasztunk rendszeresen, melyekre testünknek egyáltalán nincs szüksége (pl. édességek). A detoxikáló ételek arra valók, hogy segítsenek kimosni szervezetünkből a helytelen és rendszertelen táplálkozás következtében felhalmozódott méreganyagokat. A méregtelenítő diéták természetes táplálékokból állnak, méghozzá olyanokból, melyek elősegítik a nyirokrendszer, a vese, és a máj működését. Ha törekszünk rá, hogy napi táplálkozásunkba minél többet építsünk be a méregtelenítő tulajdonságú ételekből, akkor nem csak szerveinknek, egészségünknek teszünk jót, hanem súlyfeleslegünkből is veszteni fogunk.

Manapság a diéták divatja szinte napról napra változik, és amint láthatjuk a sokasodó “light” és diétás termékekből, egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az alacsony zsírtartalmú ételek, ezzel háttérbe szorítva az igen fontos rostokat. És bár egyre kevesebb figyelmet fordítunk a megfelelő rostbevitelre, e táplálék fontossága mit sem változott.

Egy kis történet...

Bizonyára sokan emlékszünk még a korpa virágkorára a 70-es évek vége felé, a 80-as évek elején, mikor rengeteget reklámozták a gabonapelyheket és a müzliket. Aztán jött a zabőrület, és megjelentek a piacon a zabból készült termékek is, koleszterincsökkentő és szívbetegséget megelőző hatásukat kissé túlhangsúlyozva. Emiatt a 90-es években sok kutatást végeztek a zab valós egészségi előnyeinek feltárásara, és annyi bizonyosodott be, hogy a zabból készült termékek valóban némileg csökkentik a koleszterinszintet.

Bizonyára mindenki eltűnődött rajta, vajon miért van, hogy bizonyos ételek fogyasztása után kirobbanóan tele vagyunk energiával, míg mások evése után szinte azonnal elnyom az álom. Nos, a magyarázat részben abban rejlik, hogy vannak olyan ételek, melyek képesek energiaszintünket megemelni. Sok étel nem csak azért növeli energiaszintünket, mert tápláló, hanem mert tonizálja emésztő szerveinket azon keresztül az emésztési folyamaton keresztül, mely során energiává alakítjuk a megevett táplálékot.

Ha gyakran vagyunk fáradtak, és sokszor érezzük úgy, nincs elég erőnk, akkor érdemes az alábbi terápiás hatású ételekből minél gyakrabban fogyasztanunk. Ezzel egyidőben pedig célszerű a nulla tápértékkel rendelkező ételeket száműzni mindennapi táplálkozásunkból. Ilyenek például a pasztörizált tejtermékek, a túlsütött húsok, a fehér kenyér, a sütemények, cukorkák, péksütemények, üdítőitalok, és az előrecsomagolt félkész-, vagy készételek (pl. konzervek). Minél frissebb az étel, annál közelebb áll természetes állapotához, és ezért annál nagyobb a valószínűsége, hogy valódi energiát nyerhetünk belőle.
Lássuk most azt a listát, mely tartalmazza a legfontosabb energiaszintet növelő ételeket.

Szinte mindenki tudja, hogy a barna rizs egészségesebb, mint szokványosabb, fehér társa, és ennek bizony számos oka van. Lássuk, pontosan miért is olyan jó számunkra ez az étel.

Mi a barna rizs?

A barna rizs tulajdonképpen ugyanaz, mint a a sima fehér rizs, hiszen ugyanarról a növényről származnak. Tehát nem létezik külön barna és fehér rizs fajta, a különbséget pusztán a feldolgozás módja teszi. A feldolgozatlan rizs sok-sok réteget tartalmaz, és annak fényében távolítanak el róla rétegeket, hogy milyen végterméket szeretnének nyerni. A barna rizs esetében kizárólag a legfelső réteg kerül le a rizsről, míg a fehér rizsnél több réteg, sőt leggyakrabban még fényezésen is átesik.

Gyakran halljuk mostanában, milyen egészséges a mediterrán konyha, hiszen rengeteg zöldséget, halat, hüvelyest, és olívaolajat tartalmaz. És legtöbbször valóban nem az étkezésünk okozza a problémát, hanem az, ahogyan főzünk.

A szakértők tanácsa szerint egyre többen használunk a számunkra rossz hatású olajak helyett olyan csodás egyéb olajakat, mint a az olíva-, a kanola-, a mogyoró-, a szezám, vagy a szőlőmagolaj. Ezek az olajok igen gazdagok egyszeresen, vagy többszörösen telített zsírsavakban, amik csökkentik a koleszterinszintet. Ám azt nem mindannyian tudjuk, melyik olajat milyen célra, és hogyan érdemes használni. Cikkünkben most a legfontosabb tudnivalókat osztjuk meg kedves olvasónikkal.

Egyetlen egészséges diétából sem hiányozhatnak a zsírok. A jó zsírok ugyanis elengedhetetlenek agyunk, szívünk, és idegeink táplálásához, illetve szükséges hormonjaink, sejtjeink, hajunk, bőrünk, és körmeink egészségesen tartásához. A zsírok továbbá elégedettséggel töltenek el minket, és a teltség érzését adják. Az azonban nagyon nem mindegy, mennyit és milyen zsírt fogyasztunk.

Telített zsírok. Ezek elsősorban állati eredetű zsírok, és a vörös húsokban, a tejtermékekben, illetve egyes olajokban (pl. kókusz olaj, pálma olaj) találhatóak. Fogyasztásuk hatására megnő a “rossz” koleszterin (LDL), ami pedig növeli esélyünket a szívbetegségekre. Helyettesítsük a vörös húsokat soványabb, szárnyas húsokkal, és a tejtermékekből is válasszunk csökkentett zsírtartalmú verziókat.

Puffadás, vagy felfújódás akkor jelentkezik, ha érezzük, hogy hasunkban, vagy beleinkben túl sok gáz halmozódott fel evés hatására. Ezt okozhatják bizonyos ételek, bélrendszeri rendellenességek, baktérium túlszaporulatok, vagy akár ételmérgezés is.
Mi okozza a felfújódást evés után?
Ha egy pár perccel evés után puffadást érzünk hasunkban, azt a következők okozhatják:    - Szénsavas italok (pl. üdítők, sör)
- Szóda-bikarbóna
- A gyomor helycobacter pylori fertőzése. Ez a baktériumos fertőzés igen gyakori, és hasmenéssel együtt is jelentkezhet. Általában fokozott gázképződés és büfögés jelzi közvetlenül az étkezés után.
- A gyomor lassú ürülése, melyet okozhat:
   A gyomor kimenetét (gyomorkaput, vagy pylorust) elzáró rostos szövet
   Pajzsmirigy alulműködés
   A hasi erek ateroszklerózisa (érelmeszesedése), vagy a hasi idegek sérülése,
   illetve cukorbetegség, vagy dohányzás

A laktóz nem más, mint a tejben található természetes cukor. Ez a tejcukor megtalálható mindenféle tejben, legyen szó kecsketejről, tehéntejről, vagy akár emberi tejről (anyatejről). Kisbabaként mindannyiunkban megvan az az enzim, ami ennek a tejcukornak a megemésztéséhez szükséges. Ezt az enzimet laktáznak hívjuk. A laktáz egy hagyományos enzim, mely a legtöbb ember a vékonybél nyálkahártyasejtjeiben megtalálható. Sajnos mire felnőtté válunk, a laktáz nem mindenki szervezetében található meg elégséges mennyiségben, ami nehézkessé, vagy olykor akár lehetetlenné is teheti számukra a tej megemésztését. Az emésztetlen tejcukor pedig amellett, hogy megborítja a vízfelszívódás egyensúlyát a bélben, baktériumok túlszaporodásához is vezethet. Mikor ez tapasztalható, az illető laktózintoleranciában szenved. Ez a betegség általában felnőtteket érint, körülük is inkább az idősebb korosztályt.

Sokféle egészséges étel létezik, melyek segítségével fenntarthatjuk testünk és szellemünk egyensúlyát. Ha egészséges táplálkozásról van szó azonban, nem létezik kőbe vésett szabály. Ennek oka, hogy mindenkinek egy picit másra van szüksége. Ami egyikünknek jól esik és jót tesz, lehet, hogy a másiknak méreg. A legjobb, ha figyeljük, hogy testünk hogyan reagál egyes táplálékokra, és aszerint étkezünk. Tehát ha úgy érezzük, egy bizonyos étel negatív hatással van ránk, akkor érdemes azt elkerülni, vagy csak nagyon ritkán fogyasztani, ha már annyira vágyunk rá.

A húsoknak két fajátja létezik: a fehér húsok, és a vörös húsok.

Vörös húsok
A vörös húsok általában izomból állnak, melyeket lassú rostoknak is nevezünk. Az ilyen izmokat olyan hosszabb ideig tartó aktivitásra használják az állatok, mint az állás, vagy a séta, mert ezekhez bizony állandó energiaforrás szükséges. Az izmok színéért a magas pigmenttartalmú mioglobin nevű fehérje felel, mely az oxigént használja a megfelelő energia kitermeléséhez. Minél több mioglobin van a húsban, annál vörösesebb, sötétebb színű. A mioglobin a vörös vérsejtekben hasonlóan viselkedik a hemoglobinhoz, vagyis oxigént tárol az izomrostokban. Vörös húsnak számít többek között a marhahús, a vadhúsok, a borjúhús, és a disznóhús is.

Anorexia nervosa

Az anorexiás betegek szerint tényleg nincs olyan, hogy az ember elég sovány. Mikor a tükörbe néznek, egy egészen más alakú embert látnak, mint amilyenek valójában. A legtöbb anorexiás tagadja, hogy problémája lenne, pedig az igazság az, hogy ez egy igen súlyos étkezési zavar, ami akár halálos is lehet.

Az anorexia legfőbb jellemzői:
•    Kórosan alacsony testsúly
•    Intenzív félelem a hízástól a kóros soványság ellenére
•    Torzult testkép

A sok rémisztgetéssel ellentétben egy jól megtervezett vegetáriánus diéta igenis tud egészséges táplálékot nyújtani szervezetünknek. Hogyan? Cikkünkből minden kiderül!
A vegetáriánus étkezés nem állhat csupán abból, hogy tányérunkról a húst lekotorjuk és megesszük a maradékot. Ahhoz, hogy a napi vitamin és ásványianyag szükségletet testünk megkapja, oda kell figyelnünk, mit eszünk.

Vegetáriánus diéta tervezés - Az egészséges vegetáriánus étrend elsődlegesen olyan növényi eredetű ételeket kell, hogy tartalmazzon, mint a zöldségek, gyümölcsök, teljeskiörlésű gabonák, hüvelyesek, és magok. Miután az étkezéskor a hangsúly a nem hús tartalmú termékeken van, ezért alapvetően a vegetáriánus étkezés koleszterin, és zsírszegény, illetve rostanyagban gazdag.

Gluténmentes étrendet kell követniük azoknak, akik lisztérzékenységben szenvednek, de hogy megtudjuk, ez mit is jelent pontosan, olvassa el cikkünket.

A lisztérzékenységről

A lisztérzékenység, egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet nem tudja a glutént (fehérje a búzában, árpában, illetve a rozsban) tartalmazó ételeket hasznosítani. Glutén fogyasztásakor, az immunrendszer megtámadja és károsítja a vékonybeleket, melyek ennek következtében begyulladnak. A lisztérzékenység tünetei csecsemő kortól egészen felnőtt korig bármikor előjöhetnek. Van akinek már csekély mennyiségű glutént tartalmazó étel elfogyasztása után is kimondottan erősen jelentkezneka tünetek , de előfordul, hogy számos vizsgálat ellenére sem derül ki, csak hosszú évek múltával, hogy lisztérzékenységben szenved a beteg. Általában egy egyszerű vérvizsgálattal kimutatható a betegség, de elképzelhető, hogy vékonybél biopszia elvégzése is szükséges. Sajnálatos módon, amennyiben bebizonyosodik, hogy lisztérzékenységben szenvedünk, életünk végéig egy speciális, gluténmentes étrendet kell követnünk.

Mi a bulimia és kiket veszélyeztet? A bulimia egy étkezési zavar. Azok az emberek, akik ezzel a betegséggel küzdenek, viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű ételt fogyasztanak, gyakran titokban. Általában nagy kalória tartalmú, szénhidrát gazdag ételekről beszélhetünk, melyeket gyorsan el lehet fogyasztani. A nagy evészet után a legtöbb bulimiás hányással, hashajtók, vízhajtók túlzott használatával tisztítja ki szervezetét. Azok a betegek, akik koplalás-túlevés-hányás módszert használják arra, hogy elégedettek legyenek testükkel, azok mind bulimiában és anorexiában is egyaránt szenvednek. Ez egy különösen veszélyes fajtája az étkezési zavaroknak.
Sokan nem tudják, hogy az állandó hányásnak elég hamar rabjává tud válni a bulimiás beteg. Meg lehet az első alkalommal a túlzott ételmennyiségtől szeretne megszabadulni, de egy idő után egy biztonsági intézkedéssé válik a hányás, mivel attól fél, hogy ha nem teszi meg, túlsúlyossá válik.
Többnyire tinédzsereket, azaz 12 és 21 év közötti fiatalokat, főleg lányokat fenyegeti a bulimia veszélye, mivel ez a korosztály legtöbbször nem elégedett külsejével, és megpróbál megfelelni a társadalom által kreált normáknak.

Szakértői vélemények szerint az egészséges étkezéshez nincs másra szükség, mint arra, hogy odafigyeljünk a változatos, ugyanakkor élvezetes táplálkozásra. Ehhez szeretnénk mindenkit a következő 10 pofonegyszerű tippel hozzásegíteni:

A modern táplálkozási szokások miatt szinte mindenki az elsavasodás tüneteitől szenved. Ez nagyrészt a helytelen táplálkozási szokásainknak köszönhető. Egyes élelmiszereink lúgosítanak, de sajnálatos módon majdnem minden, a szokásos értelemben vett finom falat, savasítja testünket. A savak csak akkor károsak, ha túl sok marad vissza belőlük. Ilyenkor a test a felesleget a táplálékokból származó bázisokkal próbálja meg semlegesíteni. Ha nem táplálkozunk megfelelően, akkor a szervezet nem kapja meg a szükséges mennyiségű bázisokat. Ezek hiányában pedig az ásványi anyag készletek kifosztásával köti meg a felesleges savakat, és elraktározza a kötőszövetben. Ez évek alatt több kilónyi ásványi anyagokkal megkötött méreganyagot jelenthet.

A másik kényes méregtelenítési terület, amelyre az ivóléböjtök nem nyújtanak maradéktalan megoldást, az emésztőrendszerben felhalmozódott salakanyagok, és ezek eltávolítása. Bizonyos részük, ballasztanyag hiányában, egy kiadós léböjt alatt sem tud kiürülni a szervezetünkből, és kellemetlen lerakódásokat képez az emésztőrendszer különböző részein. A méreganyagok mintegy 70 százaléka élelmiszereink által jut a szervezetünkbe. Táplálékaink manapság töméntelen tartósítószert, adalék, színező, és állományjavító anyagot tartalmaznak.

Egy jó méregtelenítés után hatékonyabb lesz a táplálék feldolgozása, kiegyensúlyozottabb az anyagcseréje, erősebb az immunrendszere és javulni fognak szervezetének regenerációs folyamatai is. A szervezetünkben évente négy kilógrammnyi felesleges méreganyag halmozódik fel, tartósított élelmiszereinkből, rovarirtókkal kezelt növényeinkből, klórozott ivóvizünkből, a szennyezett levegőből, valamint vegyipari, háztartási és kozmetikai készítményeinkből. Ezek a méreganyagok rendkívüli mértékben megnehezítik szervezetünk működését. Testünk azonban képes a megtisztulásra, különösen, ha ebben a segítségére sietünk... Méregtelenítés legalább kétszer. Eredetileg a testünkbe került méreganyagok az anyagcsere folyamatok során távoznak a szervezetünkből. A méreganyagok kiválasztásában nagy szerepet játszanak a veséink, a májunk, a tüdőnk, a beleink és a bőrünk is.