Öt részes cikksorozatunkban a vércsoportdiétát mutatjuk be. Első részünkben a diéta elméletét, illetve annak előnyeit, s hátrányait vizsgáljuk.

A vércsoportdiéta elméleti háttere

Dr Peter D’Adamo szerint, aki a vércsoportdiéta (vagy ABO terv) atyja, vérünk és az elfogyasztott étel között kémiai reakció lép fel. Ez a reakció pedig része genetikus örökségünknek. A reakciót a bizonyos lektin tényező okozza. A lektinek olyan ételekben található fehérjék, melyeknek agglutináló hatásuk van vérünkre. Tehát mikor olyan ételt eszünk, melyben olyan lektinek vannak, melyek nem kompatibilisek vércsoportunk antigénjével, a lektinek megtámadják szervezetünket vagy egyik szervünket, és elindítják a vérsejtek agglutinációját azon részen.

Szerencsére a legtöbb lektin nem életveszélyes, bár valóban okozhatnak problémákat, különösen ha jellemzőek egy bizonyos vércsoportra. A legtöbb esetben immunrendszerünk megfelelő védelmet nyújt a lektinek káros hatásai ellen, hiszen 95%-ukat képes testünk kiüríteni. A maradék 5% viszont bekerül véráramunkba, és reakcióba lép egyes szerveinkkel.

A vércsoportnak megfelelő táplálkozás tehát nem más, mint genetikus ritmusunk visszaállítása. A diéta könnyen követhető, logikus, betartható, és kutatások által alátámasztott sémával rendelkezik. Az ételeket 3 fő kategóriába sorolja:

jótékony ételek: melyek úgy viselkednek, akár a gyógyszerek
semleges ételek: melyek nem okoznak testünknek semmiféle kárt
kerülendő ételek: melyek szinte méregként viselkednek

A vércsoportdiéta előnyei

Ez a diéta nem csak azoknak való, akik szeretnének lefogyni, hiszen tartós alkalmazásával energiaszintünk megemelkedik, kedvünk jobb lesz, és könnyebben gyógyulunk ki bármiféle betegségből, illetve nehezebben válunk krónikus betegekké. Sok ember, aki csak 3 hétre akarta kipróbálni, már évek óta az ABO tervet követi, mivel azt tapasztalták, hogy valóban jobban érezték magukat a bőrükben.

A vércsoportdiéta nem veszélyes, hiszen irányelveivel egészséges, természetes ételek fogyasztását szorgalmazza. Nem kell gyógyszereket szednünk, és éheznünk sem.

Az ehető ételek listája igen hosszú, és csak néhány típusú zöldséget, húst, vagy gyümölcsöt kell elfelejtenünk.

A diéta tudományos alapokon nyugszik. Vércsoportunk minden egyes sejtünkben megnyilvánul, nem csak a vérünkben. A lektinek reakciói testünk egyes részeivel bizonyítható folyamatok.

Ha ezt a diétát követjük, nem kell éheznünk. Annyiszor és annyit ehetünk, amennyit csak szeretnénk. Csak egyetlen dologra kell odafigyelnünk: részesítsük előnyben a számunkra pozitív hatással rendelkező, jótékony ételeket.

A diéta nem csak akkor működik, ha 100%-ig pontosan követjük. Az esetek többségében már az is eredményes, ha 75*80%-ig követjük csak. Tehát belefér időnként egy kis “rosszalkodás”, de akár étterembe, és vendégségbe is mehetünk aggodalom nélkül.

A vércsoportdiét hátrányai

Szinte minden étkezéshez magunknak kell elkészíteni az ételeket, ugyanis a félkész ételek telis-tele vannak olyan anyagokkal, melyek a legtöbb emberre káros hatással vannak. Az, hogy mennyi idő és energiát fektetünk a főzésbe, rajtunk múlik. Ha “azért eszünk, hogy éljünk” típusok vagyunk, akkor nem fog gondot jelenteni az egyszerű, frissen készített ételek gyors összedobása. Ha azonban inkább “azért élünk, hogy együnk” típusok vagyunk, akkor kénytelenek leszünk kedvenc gasztronómiai csodánkhoz szójatejet és rizslisztet használni.

Ha gyakran kényszerülünk éttermekben, kantinokban enni, szintén gondot jelenthet, ugyanis a legtöbb étterem előszeretettel használ félkész alapanyagokat.

Záró gondolat

Az utóbbi időben elég nyilvánvalóvá vált, hogy mindenkinek más és más diéta válik be. Vannak, akik a szénhidrátokban gazdag, de zsírban szegény étrendre esküsznek, míg mások attól fogynak, ha több fehérjét, és igen kevés szénhidrátot fogyasztanak. Aztán persze ne feledkezzünk meg a vegetarianizmus hívőiről sem. De vajon miért van ez így? A vércsoportdiéta ésszerű magyarázat erre.

Cikksorozatunk további részeiben az egyes vércsoportoknak ajánlott diétáról fogunk írni.