Manapság a diéták divatja szinte napról napra változik, és amint láthatjuk a sokasodó “light” és diétás termékekből, egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az alacsony zsírtartalmú ételek, ezzel háttérbe szorítva az igen fontos rostokat. És bár egyre kevesebb figyelmet fordítunk a megfelelő rostbevitelre, e táplálék fontossága mit sem változott.

Egy kis visszatekintés...

Bizonyára sokan emlékszünk még a korpa virágkorára a 70-es évek vége felé, a 80-as évek elején, mikor rengeteget reklámozták a gabonapelyheket és a müzliket. Aztán jött a zabőrület, és megjelentek a piacon a zabból készült termékek is, koleszterincsökkentő és szívbetegséget megelőző hatásukat kissé túlhangsúlyozva. Emiatt a 90-es években sok kutatást végeztek a zab valós egészségi előnyeinek feltárásara, és annyi bizonyosodott be, hogy a zabból készült termékek valóban némileg csökkentik a koleszterinszintet.

Bár az folyamatosan változik, hogy melyik gabona éppen a legfelkapottabb, a szakértők szerint továbbra is oda kell figyelnünk a változatos rostfogyasztásra, ugyanis sem a zab, sem pedig a búzakorpa nem képes önmagában biztosítani azokat a hatásokat, melyekre testünknek szüksége van a megfelelő működéshez és emésztéshez.

Tisztázzuk most, hogy mi is valójában a rost, és milyen típusai vannak.

Mi az élelmi rost?

A rostokról sokáig úgy tartották, hogy a táplálék egyfajta “adalékai”, melyek emésztetlenül utaznak szájunktól egészen a végbelünkig. Ez a nézet azonban megváltozott, és kiderült, hogy a rostok komplex szénhidrátokból, természetes polimerekből (pl. cellulóz), illetve pektinből, számos gumiból állnak (pl. guar gumi, agar gumi), pszillium, és sok eddig még nem azonosított anyagból állnak. Egyáltalán nem viselkednek “adalékként”, sőt, különböző rostok különböző hatást fejtenek ki testünre. A rostokat általában két fő csoportba szokták sorolni:
- oldható rostok
- nem oldható rostok

A búzakorpa például egy nem oldható rost fajta, ami kiváló székletlágyító, ám nem túl hatékony koleszterinfelszívó. Ez utóbbit a zabkorpa sokkal jobban képes megvalósítani.

A nem oldható rostok a székletet sűrűbbé teszik, és felgyorsítják annak kiürülését a beleken keresztül. Akár egy szivacs, az ilyen rostok súlyuk többszörösét képesek magukba szívni, ezzel segítve a székletürítést, és megelőzve a székrekedést. A búzakorpa és a teljes kiőrlésű gabonák, illetve egyes gyümölcsök és zöldségek, magvak igen gazdagok nem oldható rostokban. TIPP: Ha szeretnénk minél több nem oldható rostot bevinni szervezetünkbe, igyekezzünk minél több nem finomított vagy nem túlságosan feldolgozott élelmiszert fogyasztani, ugyanis az őrlés, hámozás, vagy főzés alkalmával az értékes tápanyagok nagy része eltűnik.

Kapcsolódó termékek:

• Búzakorpa tabletta
• Bio oázis búzapehely
• Bio teljeskiőrlésű tönkölybúzaliszt
• Rapunzel teljeskiőrlésű búzadara

Az oldható rostok pektint, gumikat (pl. guar gumi), béta-glükánt, némi hemicellulóz, és egyéb anyagokat tartalmaznak, és megtalálhatóak a zabban, a hüvelyesekben (borsó, lencse, vese bab), egyes magokban, a barna rizsben, az árpában, egyes gyümölcsökben (pl. alma), és zöldségekben (pl. brokkoli), valamint a burgonyában. Az oldható rostok lebomlanak, ahogy áthaladnak emésztőszerveinken, egyfajta zselét létrehozva, mely képes magába szívni azokat az anyagokat, melyek a magas koleszterinszint kialakulását okozzák. Kutatások bizonyították, hogy azok, akik magas rosttartalmú diétát követnek, alacsonyabb a koleszterinszintjük, és kevésbé hajlamosak a vérrögök kialakulására. Tehát ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk, a rostok képesek megóvni bennünket a szívbetegségek kialakulásától.

Kapcsolódó termékek:

• Biopont bio zabpehely
• Glück bio vörös lencse
• Alce nero bio barnarizs
• Fortunate árpapehely
• Biotta bio burgonyalé

Mennyi rost az ideális?

Egy egészséges felnőtt napi rostadagja kb. 25-35 gramm naponta. Sajnos átlagban naponta mindössze 5-10 gramm rostot fogyasztunk, így mindenképpen szükség van a nagyobb odafigyelésre, ha fontos számunkra az anyagcserénk, és szívünk egészsége. Fogyasszunk reggeli gyümölcsöt gabonákkal, és tízóraira, illetve uzsonnára szintén csemegézzünk magas rosttartalmú ételekből, így könnyen biztosíthatjuk a napi 25-35 gramm rostbevitelt.

Egészségi előnyök összefoglalva

Lássuk most összefoglalva, miért is olyan fontos, hogy elegendő rostot fogyasszunk:

megakadályozza a székrekedést
A nem oldható rostok kiválóan lágyítják a székletet, növelik annak mennyiségét, és felgyorsítják a kiürülést.
Az agar gumi és a pszillium hatékony szlkletmennyiség-növelők.
A hüvelyesekben, árpában, zabban, és egyes gyümölcsökben, illetve zöldségekben található oldható rostok normalizálják a vércukorszintet, csökkentik a koleszterinszintet, így megvédenek a szívbetegségektől.
Az oldható rostok csökkentik a vér zsírtartalmát is, különösen a pektin, a babfélékben találhatók, a zabban található gumik, valamint a lencsében, a csicseriborsóban, és a vese babban fellelhetők.
Ha magas rosttartalmú diétát követünk, megvédhetjük szívünket a problémáktól, igyanis koleszterinszintünket egészségesen alacsony szinten tarthatjuk.
A rostok fogyasztása védelmet nyújthat a rák ellen is, mivel a belekben található baktériumok rövid láncú zsírsavakká alakítják a rostokat, ezzel energiát biztosítva szervezetünknek, ás védelmet nyújtva a rák kialakulása ellen.