Igen, cikkünk címe talán első hallásra meglepő, de nem túlzás. Kijelenthetjük, hogy testsúlyunk kontrollálásában kulcsszerepe van a rostnak. És ami még izgalmasabbá teszi ezt a meglepő kijelentést, hogy a rost nem különleges, nincsenek mellékhatásai, és ráadásul még csak nem is drága!
“Étkezés előtti” tabletták
Több klinikai vizsgálat eredménye támasztja alá, hogy az rostnak kiemelkedő jelentősége van a fogyásban, és a normális, illetve egészséges testsúly megtartásában. Ennek oka, hogy ha étkezés előtt viszünk szervezetünkbe rostot bőséges vízzel együtt, akkor a rost vízben oldható részei összekapcsolódnak a gyomrunkban található folyadékkal, ezzel telítettség érzést adva. Ebből következően pedig az étkezés előtt fogyasztott rost nem csak biztosítja a megfelelő napi rostbevitelt, hanem csökkenti étvágyunkat és megóv bennünket attól, hogy a kelleténél többet együnk.
A megfelelő mennyiségű rostbevitel több szempontból is fontos.
Ez az anyag ugyanis nem csak az emésztésünket optimalizálja, hanem kordában tartja a vércukorszintünket, csökkenti a vér inzulinszintjét (ami azért lényeges, mert az inzulin tulajdonképpen a “zsírraktározó hormon” szerepét tölti be testünkben), és nem utolsó sorban segít kiüríteni beleinkből a felesleges lerakódásokat, mérgeket.
Ha mi is szeretnénk csökkenteni a napi bevitt táplálékmennyiséget a fent leírt módon, akkor ehhez az alábbi termékeket ajánljuk:
A mindennapi táplálkozás megreformálása
Fontos tudni azonban, hogy nem csak a táplálékkiegészítőkön múlik a siker. Azok az emberek ugyanis, akik folyamatosan rostban gazdag táplálékokat fogyasztanak, kevésbé hajlamosak az elhízásra. Rostban gazdag táplálék a legtöbb gabonafajta, de különösen a búzakorpa, a barna rizs, köles, és a hajdina, de a szezámmag, a hüvelyesek, a körte, a szőlő, az őszibarack, az alma és a banán is bővelkednek rostban. Tehát a rosttabletták szedése mellett (vagy helyett) igyekezzünk napi étkezéseinkbe minél több rostdús ételt csempészni. Sűrítsünk ételeket búzakorpával, készítsünk főzelékeket hüvelyesekből, és szórjuk meg salátáinkat különböző magvakkal. Desszertként pedig ne édességet, hanem inkább rostdús gyümölcsöket fogyasszunk! Étkezéseink átformálásával, vagy megreformálásával könnyebben teljesíthetjük a napi ajánlott rostbevitelt, ami ideális esetben 50-60 gramm. (Sajnos a felmérések szerint egy átlagember naponta mindössze 25-30 gramm rostot fogyaszt. Így nem csoda, hogy egyre több az elhízott ember!)
Tájékoztatásul lássuk most, melyik étel mennyi rostot tartalmaz 100 grammonként:
Gabonafélék:
Búzaliszt: 4,53 g / 100 g
Szójaliszt: 9,8 g / 100 g
Búzadara: 4,7 g / 100 g
Búzakorpa: 54 g / 100 g
Köles: 3 g / 100 g
Hajdina: 17 g / 100 g
Zöldségek és hüvelyesek:
Sárgarépa: 3,7 g / 100 g
Fehérrépa: 8 g / 100 g
Cékla: 4,24 g / 100 g
Káposzta: 3,4 g / 100 g
Kukorica: 8,8 g / 100 g
Paraj: 4 g / 100 g
Zöldbab: 4,2 g / 100 g
Lencse: 11,7 g / 100 g
Sárgaborsó: 9,0 g / 100 g
Bab: 24 g / 100 g
Gyümölcsök és diófélék:
Alma: 3,7 g / 100 g
Sárgabarack: 3,6 g / 100 g
Málna: 9,1 g / 100 g
Szilva: 2,5 g / 100 g
Körte: 2,6 g / 100 g
Ribizli: 7,8 g / 100 g
Szőlő: 1,3 g / 100 g
Banán: 3,5 g / 100 g
Mogyoró: 10,17 g / 100 g
Dió: 9,63 g / 100 g
Mandula: 9 g / 100 g
Ha megszívleljük a fentieket, hamar meglátjuk, sokkal könnyebben leszünk képesek kontrollálni, mennyi táplálékot veszünk magunkhoz, hiszen kevésbé fog gyötörni minket az éhség. És a rostok pontosan abban segítenek nekünk, hogy éhségünket késleltessék - és itt mindegy, hogy természetes formában, vagy táplálékkiegészítő formájában juttatjuk szervezetünkbe.