Ha az anyuka 35. életéve után esett teherbe, akkor mondhatni jó társaságba került. A huszonéves nők körében ugyanis csökkenőben van a terhességek aránya. Igencsak kitolódott az anyukák kora a gyermekvállalás tekintetében. Ezek a nők az anyák új típusát képviselik: megfontoltabbak, érettebbek, gyakran iskolázottabbak és sokan már szakmai sikereket is értek el a gyermekvállalás előtt. Egyes vélemények szerint jobb szülő lesz belőlük, mert ők már túljutottak az ifjúság tombolásán, nem érzik nyomasztónak azt a kötöttséget, melyet az újszülött ró rájuk.

Mások már félnek a gyermekvállalástól ebben a korban, mert már berögződött szokásaik vannak, kevesebb életero buzog bennük, és túl nagy a generációs szakadék köztük és gyermekük között. Mindazonáltal a gyermekvállalást közülük is kevesen bánják meg.

Ha az anya már elmúlt 35 éves, tisztában kell lennie azzal, hogy az életben mindennek megvan a maga kockázata. A terhesség minden életkorban veszélyekkel jár, melyek az idő múlásával együtt természetesen csak nőnek. A legtöbb idősebb anya mégis úgy érzi, hogy a családalapításnak még ez a későn vállalt öröme is többet nyom a latba, mint a vele járó kockázat. Bizonyára az a tény is erőt ad nekik, hogy az orvostudomány új felfedezései szinte napról napra csökkentik a kockázatokat.

A legismertebb fenyegető veszély a Down-kór. Ennek az évek múlásával csakugyan megnő a kockázata, hiszen ha az anya mindössze 20 éves, minden 10.000 újszülöttre jut 1 beteg gyermek, ha 35 éves, minden 1000-re 3, és ha 40 éves, minden 100-ra 1.
Számítások szerint a Down-kórhoz hasonló úgynevezett kromoszóma-rendellenességek idősebb nőknél gyakrabban fordulnak elő, mert petesejtjeik is idősebbek, és hosszabb ideje érik őket ártalmak, pl.: röntgensugarak, fertőzések, gyógyszerek és ezek mellékhatásai.
A mai álláspont szerint azonban az ilyen kromoszóma-rendellenességek nem csupán a pete miatt alakulhatnak ki. A Down-kóros eseteknek legalább a negyedét a férfi ivarsejt károsodása okozza.

Bár az orvostudomány a Down-kórt egyenlőre megelőzni nem tudja, de bizonyos módszerekkel már a méhen belül képes felismerni, akárcsak sok más genetikai rendellenességet. Ez a diagnosztikus eljárás már ugyanolyan általánosan elterjedt a 35 évnél idősebb vagy más okból veszélyeztetett várandós nők esetében, mint az ultrahangos vizsgálat.

Ha Down-kór vagy bármilyen más rendellenesség mutatkozik, a szülők megszakíttathatják a terhességet, és később újra próbálkozhatnak. Ha valami okból kifolyólag elfogadhatatlannak tartják a terhesség-megszakítást, dönthetnek úgy is, hogy világra hozzák a magzatot, annak tudatában, hogy egy Down-kóros kisgyerekre általában kielégítő, de közel sem optimális élet vár; képes lesz szeretete adni és kapni, részlegesen képes gondoskodni magáról, sőt olykor az írást-olvasás is képes elsajátítani.

Harmincöt év felett a Down-kórhoz hasonló kromoszóma-rendellenességeken kívül fenyegetőbb a magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség veszélye, valamint gyakoribb a vetélés veszélye. Nehezebb lehet a szülés az izmok gyengülése és az ízületek rugalmasságának csökkenése miatt, ezért is gyakoribb a császármetszéses szülés.

A kockázatokkal szemben viszont az idősebb terheseket sok minden segíti, elsősorban az orvostudomány. A születési rendellenességek könnyen kiszűrhetők a méhen belüli amniocentesisszel, ultrahangos vizsgálattal vagy újabb eljárásokkal. Gyógyszerekkel sokszor megelőzhető a koraszülés is, amely 17 évnél fiatalabb és 35 évnél idősebb anyák esetében egyaránt az átlagosnál gyakoribb szövődmény. A vajúdás alatti műszeres figyelés figyelmeztet az esetleges veszélyekre, és gyors beavatkozással meg lehet akadályozni, hogy további ártalmak érjék a magzatot.

Mindez eredményesen képes csökkenteni a 35 évnél idősebb terhesek kockázatait, az esélyeket azonban leginkább maguk az anyák javíthatják; rendszeres testedzéssel, megfelelő táplálkozással, az orvosi előírások betartásával. Az anya magasabb életkora önmagában nem feltétlenül minősíti veszélyeztetettnek a terhességet, több kockázati tényező együttesen azonban igen. Ha az idősebb anya minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy csökkentse az ártalmas kockázati tényezőket, tulajdonképpen ugyan olyan eséllyel szülhet egészséges kisbabát, mint bármely fiatalabb társa.
 

Ó. H.
/A. Eisenberg- H. Murkoff- S. Hathaway munkássága nyomán/