Legyen szó hirtelen támadó gombóc érzésről a gyomorban, vagy általánosabb rossz közérzetről, a hosszútávú stressz viszi a pálmát - legalábbis az Amerikai Pszichológiai Szövetség szerint. Különösen igaz ez a nők között, ugyanis több, mint 80%-uk számolt be arról, hogy hosszan aggódnak a pénzügyek miatt, 70%-uk pedig az őket vagy családjukat érintő egészségi problémák miatt.
Stephanie McClellan és Beth Hamilton orvosok nem csak a stresszreakciók négy fő típusát határozták meg új könyvükben (So Stressed: The Ultimate Stress-Relief for Women), hanem mélyebbre ástak, hogy megtalálhassák a legmegfelelőbb stresszkezelési stratégiákat, megoldásokat is.
Lássuk most típusonként, ki hogyan reagál a stresszre, és melyik típusnál mi az, ami leginkább képes oldani a feszültséget.
A kirobbanó típus
Ez az a típus, amit az emberek klasszikus stresszreakciónak hívnak - mondja McClellan. Testünk éberré válik, agyunk riadókészültséget rendel el, idegrendszerünk is felriad és minden rendszer aktiválódik. Azok, akik állandóan idegesnek, feszültnek érzik magukat, és nehezen tudnak elaludni általában ebbe a típusba tartoznak. Ebben a “harcolj vagy fuss” állapotban a stresszhormonok, vagyis a kortizol és adrenalin új energiaforrásokat állítanak az agy, a szív és az izmok szolgálatába, hogy szükség esetén el tudjuk menekülni a veszély elől. Idővel azonban ez nagyon sokba kerülhet nekünk, ugyanis szívünk a megszokottnál keményebben dolgozik, és testünk az elégetendő cukrokat és zsírt az éber állapot fenntartására használja, és ha nem dolgozzuk le ezt az extra energiát, akkor bizony súlyfeleslegként jelenik meg.
Ha ebbe a típusba tartozik...
Önnek ajánljuk:
A hirtelen összeomló típus
Azok, akik ebbe a kategóriába tartoznak, stresszes helyzetben először kirobbanó típusként viselkednek. Ez náluk jól is működik egészen addig, míg a veszély el nem múlik, és akkor hirtelen összeomlanak. A kutatók úgy hiszik, hogy ez a típus a túlzott norepinefrin termelés miatt viselkedik így.
Ha ebbe a típusba tartozik...
Önnek ajánljuk:
A kifacsart típus
A hosszan tartó stressz nagy árat követel testünktől, és aki ebbe a típusba tartozik, annál könnyen bekövetkezhet a kortizol alultrermelés. Ennek következtében a folytonos feszültség kimerültséghez vezet, ami egyrészről jó, mert szívünk ilyenkor nem dolgozik olyan hevesen, ugyanakkor hiányoznak egyes kulcsfontosságú források. A kortizol ugyanis gyulladásgátló hatású (ezért is tesszük sebekre), és alultermelése immunrendszerünk védekezőképességét is nagyban csökkenti. A típusba tartozóknál ezért gyakoriak az autoimmun betegségek és a látszólag minden magyarázat nélküli fájdalom. És miután nem a tipikus “harcolj vagy menekülj” választ adják, ezért energiaszintjük is igen alacsony.
Ha ebbe a típusba tartozik...
Önnek ajánljuk:
Az elvonuló és lekapcsolódó típus
Ez a legritkább típus mind közül, de épp olyan fontos erről is beszélni, mint a többiről. Azoknak, akik ebbe a kategóriába tartoznak tulajdonképpen nem csak a kifacsart típusra jellemző kortilzol alultermeléssel kell számolniuk, hanem a többi stresszreakció lelassulásával is. Ez azt jelenti, hogy hajlamosabbak a pszichológiai eltávolodásra, és ha úgy érzik, túl nagy a nyomás, sokszor elvonulnak, és a külső szemlélő számára közönyösnek tánhetnek.
Ha ebbe a típusba tartozik...
Önnek ajánljuk: