A dohányosok egy sor tévhitbe kapaszkodnak, melyek visszatartják őket attól, hogy végképp megszabaduljanak függőségüktől. Pedig tény, hogy nem lehet elég jó indok arra, hogy füstöljünk. Akárhogy is nézzük, a cigarettázás megsokszorozza a rák, a szív- és a tüdőbetegségek kialakulásának esélyét, és éveket farag le életünkből. Hogy végképp eloszlassuk a leggyakoribb tévhiteket, egy amerikai szakértő, Iyaad Hasan véleményét használjuk, aki a Cleveland Clinic Dohányzásról leszoktató Centrum igazgatója.

1 - “Ha leszokom a dohányzásról, meg fogok hízni.”
Sok embert a hízástól való félelem tart vissza a leszokástól. Igaz, a legtöbb dohányos valóban hízik (átlagosan 3-10 kg-ot), mikor leteszi a cigarettát. A változtatás pedig fiziológiai és pszichológiai változtatásokat is okoz. Sokan összetévesztik a nikotinéhséget az éhséggel, míg mások kompenzációként esznek többet. Mindazonáltal a hízás elkerülhető, ha sikerül átállítanunk figyelmünk középpontját valami másra. Ez lehet például éppen a mozgás is, amivel felpörgethetjük anyagcserénket, növelhetjük állóképességünket, és javíthatjuk a tüdőfunkcióinkat is.

2 - “Ha naponta csak pár szálat szívok, az még rendben van.”
Vannak, akik úgy érzik, hogy ha sikerült napi cigarettaadagjukat 20 szálról mindössze háromra csökkenteni, azzal lányegében leszoktak. Pedig ez nem leszokás, hiszen továbbra is rákkeltő anyagokkal szennyezzük szervezetünket. Egy kiterjedt norvág tanulmány szerint, melyben összesen 43.000 nőt és férfit vizsgáltak, rámutattak, hogy már azok a nők is, akik naponta csupán 1-4 cigarettát szívtak el, ötször esélyesebbek voltak a tüdőrák általi halálra, mint nemdohányzó társaik. Ez persze éppúgy igaz a “könnyű dohányos” férfiakra is, mert ők is háromszor hajlamosabbak a tüdőrákra, mint füstmentes társaik. Egyszerűen ás tömören tehát: a dohányzásnak nincs biztonságos formája.

3 - “Ha dohányzom, azzal csak magamnak ártok.”
Sajnos a dohányzással nem csak magunknak, hanem a körülöttünk tartózkodóknak is ártunk, mivel ők is kénytelenek a cigarettából kiáramló több, int 4.000 kemikáliát tüdejükbe szívni. Tanulmányok igazolták, hogy a házastársak nemdohányzó feleinél 20-30%-kal megnőtt a tüdőrák kialakulásának kockázata, és 25-30%-kal a szívbetegségé. Angliában a kórházakban pedig megfigyelték, hogy a dohányos szülők kisbabái mindig kórházba kerülnek, kisebb súllyal jönnek a világra, és hajlamosabbak lesznek az asztmára is.

4 - “A leszokás sokba kerül.”
Ma egy doboz átlagos cigaretta kb. 500 Ft-ba kerül. Ha valaki naponta elszív egy dobozzal, az havonta 15.000 Ft-ot jelent. A legtöbb dohányzásról leszoktató gyógyhatású készítmény havi adagja ennek nagyjából harmadába kerül: 5.000 - 7.000 Ft között. Tehát egyértelmű spórolás.  És a bónusz: megmentjük egészségünket.

li>Zero Nicotine tabletta
5 - “Annyi ideje dohányzom már... nincs is értelme leszoknom!”
Egy Amerikában, a Duke Univerity által 21.000 amerikain végzett tanulmány szerint, ha még 35 éves korunk előtt le tudunk szokni, akkor nagy valószínűséggel ugyanolyan sokáig fogunk élni, mintha sosem dohányoztunk volna. Mindegy hány évesek vagyunk, ha leszokunk, azzal mindenképpen éveket nyerünk. Életminőségünk és egészségünk is javul. Egy idősebb dohányzó, aki kezdi megérezni a dohányzás negatív hatásait (pl. krónikus köhögés), a leszokás után szinte azonnal megérzi a javulást mind állóképessége, légzőszervei funkciója, és tüdőkapacitása szempontjából. Az utolsó cigaretta után már 20 perccel elkezd a szívroham és a tüdőrák kialakulásának kockázata csökenni.

6 - “Nem vagyok függő, bármikor letudom tenni a cigit.”
A nikotin még additívabb, mint a heroin, a kokain, és az alkohol. Ha valóban nem vagyunk függők, akkor akár most azonnal abbahagyhatnánk a dohányzást egy hónapra, nem igaz? De nem megy, mert ez a mindennapok rituáléjának része, egy viselkedési szokás, ami egyszerre mentális és fizikai. A dohányzók csaknem 70%-a szeretne leszokni, de csupán 4-7%-ának sikerül minden segítség nélkül. Ez azért van, mert amikor a cigaretta összetevői elérik az agyunkat, jutalomútvonalakon haladnak át, ezzel megemelve dopaminszintünket és az élvezet érzését. A hatás azonban gyorsan elillan, és a dohányos azon kapja magát, hogy máris kívánja következő szálat. A cigarettázók sokszor érzelmileg is függenek szenvedélyüktől, és terápiák vagy csoportos foglalkozások formájában tanulják meg a stresszkezelést egyéb eszközökkel.

Sokszor csak a felismerés, a belátás tart vissza bennünket döntő lépésünktől. Reméljük, cikkünkkel sikerült néhány gátló tényezőt végképp elsöpörni.