Víz, víz mindehol... testünk nagy többsége és bolygónk nagy része is ebből a csodás anyagból áll. Naponta több pohárral iszunk meg belőle. De vajon ismerjük a vízivással kapcsolatos tévhiteket?

Tévhit: Naponta minimum 8 pohár vizet kell innunk.
Tény: Senki sem tudja, honnan is ered a napi 8 poharas szabály - állítja Heinz Valtin, a Dartmouth College orvosprofesszora. Mert az igazság az, hogy a napi minimális vízszükségletünk függ a táplálkozásunktól, méretünktől, és egyéni testi kémiánktól is. Ha szeretnénk meghatározni, pontosan mennyi vízre van szükségünk, mérjük meg magunkat minden reggel 3-4 napon át. Nők esetében a menstruációtól távolabb eső időszakot válasszunk, hogy kizárhassuk a hormonok által kiváltott vízvisszatartást. Ha az egyik nap mondjuk 0,5 kg-val kevesebbet nyomunk, akkor az azt jelzi, hogy aznap nem ittunk eleget. Alapelvként: reggelente igyunk annyi nagy pohár vizet, amennyiszer fél kilóval kevesebbek voltunk az előző napon mértekhez képest. Napközben pedig pótoljuk az elvesztett folyadékot igény szerint, míg el nem érjünk, hogy súlyunk állandó.

Tévhit: Ha iszunk akkor, mikor szomjasak vagyunk, azzal biztosan elegendő folyadékot juttatunk szervezetünkbe.
Tény: Ez legfeljebb csak az idősebbeknek lehetne követendő példa, de aki egy kicsit is aktívabb életet folytat, annak bizony több folyadékra van szüksége. “A mozgás elnyomja szomjunkat.” - magyarázza Leslie Bonci, a University of Pittsburgh Medical Center sporttáplálkozási igazgatója. “Annyira gyorsan vesztünk folyadékot, hogy az agyunk nem tud időben reagálni rá.” Sőt, egy nemrégiben készített holland tanulmány szerint a nők több vizet vesztenek edzés közben, mint a férfiak. Ezért ha a legjobbat akarjuk izmainknak, igyunk két nagy pohár vizet egy órával az edzés előtt. “A folyadéknak nagyjából egy órára van szüksége ahhoz, hogy a torkunkból eljusson az izmainkig.” - mondja Bonci.

Tévhit: A tea és a kávé dehidratálnak.
Tény: Ha lehúzunk két csésze fekete teát vagy jó erős eszpresszót, biztosan jelentősen többször kell majd ellátogatnunk a mellékhelységbe... de nyugodjunk meg, a kedvenc reggeli italunkban lévő víz is beleszámít a napi folyaédkbevitelbe. Végül is ez is csak víz, hacsak nem turbózzuk fel valamiféle sziruppal vagy tejtermékkel. “A koffeines italok nem dehidratálnak, ha mértékkel fogyasztjuk őket, ami nem több, mint napi maximum 5 csészényi vagy pohárnyi kávé, tea,vagy kóla.” - állítja Lawrence Armstrong, a University of Connecticut kineziológia professzora. Valójában mindenfajta elfogyasztott folyadék hasznos, mivel segít sejtjeinket telítve tartani, és ebben beleértendők a gyümölcslevek, a jeges tea, és a szénsavas üdítők is. (Csak ügyeljünk a kalóriákra is, hogy anélkül csillapíthassuk szomjunkat, hogy derékbőségünket növelnénk!)

Tévhit: A palackozott víz jobb, mint a csapvíz.
Tény: Hacsak nem utazunk keletre, ami a konyhai csapból folyik épp olyan jó víz, mint amit palackozva vásárolunk meg! A csapvíz ugyanúgy bővelkedik ásványi anyagokban: tartalmaz nátriumot, kalciumot, magnéziumot, és cinket. A tisztított és desztillált vizeket viszont addig forralják, míg meg nem tisztulnak minden mineráliától. Ha már mindenképpen ragaszkodunk a palackozott verzióhoz, igyekezzünk olyat választani, mely nem tisztítottként, vagy desztilláltként hirdeti magát, és legalább a napi ajánlott kalciumbevitel 25%-át, illetve 200 mg magnéziumot tartalmaz.
Mi ezeket ajánljuk:

• Parádi ásványvíz
• Juvina szénsavas ásványvíz
• Szentkirályi oxigénes ásványvíz

Tévhit: Ha evés előtt vizet iszunk, azzal jobban fogyunk.
Tény: Az a vízmennyiség, amit evés előtt vagy közben fogyasztunk el még nem fog megakadályozni a túlevésben, és nem fogja gyorsabban se kihajtani belőlünk az ételt. A víz nem képes rá, hogy összekapcsolódjon az étellel, így igen gyorsan kiürül belőlünk. Mikor azonban ételek formájában, például zöldségekkel juttatjuk szervezetünkbe, végigutazik gyomrunkon, majd a beleinkbe az étel többi részével együtt, és anélkül okoz telítettség érzést, hogy a kalóriák számához hozzáadna. Ha csak vizet iszunk, azzal szomjunkat csillapítjuk, míg ha vízben gazdag ételeket fogyasztunk (pl. görögdinnye, paradicsom, uborka, stb.) azzal egyszerre csillapítjuk éhségünket és hidratáljuk testünket.

Tévhit: Úszás közben nem lehet kiszáradni.
Tény: Ha huzamosabb időt töltünk a medencében vagy a tengerben igazából hajlamosabbak vagyunk a kiszáradásra, mint egyéb szárazföldi tevékenységek közben - állítja Dr. Armstrong. “Ennek egyik oka pszichológiai: a vízből kijőve biztosan nem egy jó pohár vízre vágyunk először... De a fiziológia is számít. A szomjúság érzését a testünk közepén lévő vér térfogata irányítja. Ha az agyunk úgy érzi, nincs elegendő vér testünk magjában, arra késztet minket, hogy a pohár után nyúljunk. Az a víz, ami a medencében vagy a tengerben van, hidrosztatikus nyomást hoz létre, testünket arra kényszerítve, hogy közepe felé áramoltassa a vért. És ezzel csapja be a jelzőrendszerünket.”