Ha szétnézünk a konyhai polcokon, mit látunk? Általában egy csomó fűszert, melyeket ételeink ízesítésére használunk. De vajon így volt ez mindig is? Nem, hiszen sok fűszert nem csak az íze, hanem áldásos hatásai miatt is használunk. Csak nem feltétlenül tudunk róla...

Lássuk melyek ezek a különleges táplálékok, melyek nem csak pocakunknak, hanem szervezetünknek is jól esnek.

Ánizsmag
Az ánizst már régóta használják ízesítésre, és nem csak ételekhez, hanem alkoholos italokhoz is. A gyógyászatban köhögés és gyulladások csillapítására, emésztés elősegítésére, illetve puffadás és szélgörcs megszüntetésére alkalmazzák.

Hát a hagyma! Erős illóolaja és különleges aromája az, ami könnyre fakaszt bennünket. Világszerte használják főzve, nyersen, fűszerként, vagy köretként. Nem csak íze miatt közkedvelt, hanem egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai miatt is.

Egy kis háttérinformáció...

A hagymát már több ezer éve használja az emberiség, és még ma is olyan népszerű, mint egykor. Az ókori egyiptomiak szferikus formája miatt csodálták, mert az az örök életet szimbolizálta. A hagyma a liliomok családjába tartozik, a fokhagyma közeli rokona. Gyakran hívják a “zöldségek királyának”, pikáns íze miatt.

A hagymát világszerte termesztik, és majdnem mindegyik nép fogyasztja is valamilyen formájában. Egy pár közösségtől eltekintve ráadásul mindenki étkezési célokra használja. A hagyma nem csak finom aromát kölcsönöz ételeinknek, hanem egy sor betegséggel szemben is hatásos.

Nyáron különösen fontos, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk. Ezt azonban nem csak vízzel, hanem a megfelelő gyümölcsökkel is teljesíthetjük. Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a finomságokat, melyek valamely módon segítik testünk hűvösen tartását.

Málna
Szívproblémák? Akkor együnk málnát minél gyakrabban! Ez a finom piros gyümölcs gazdag béta-karotinban és különösen jót tesz a lábadozáskor, illetve fáradtság és depresszió esetén. Erős antioxidáns hatású, C-vitaminban gazdag, így megvédhet a ráktól, a cukorbetegségtől, és az allergiáktól.

Görögdinnye
Nyár végén, mikor már majdnem elegünk van a hőségből, akkor jön a dinnyeszezon! Ez a zömében vízből álló gyümölcs kiváló hűsítő és szomjoltó. Igen sok kálium és A-vitamin található benne, ezeken túl pedig némi C-vitamin, szénhidrátok, cukor, kalcium, magnézium, és foszfor - ez utóbbi hatásos természetes hasjhajtó. A magjai pedig jót tesznek a hólyag- vagy veseproblémákkal küzdőknek.

Ha a címből nem sikerült volna rájönnünk, a görögdinnyéről lesz szó. Erről az antioxidánsokban, C- és A-vitaminban gazdag gyümölcsről, mely sok betegségtől védhet meg - meg persze a kiszáradástól.

A nyárt és a görögdinnye elválaszthatatlanok. Ez a gyümölcs szinte az egész földön, bármelyik országban kapható, és bár sok országban egész évben fellelhető, nyaranta a legízletesebb és legszomjoltóbb. Lássuk most, hogy az ízén és ropogós, hűsítő állagán túl, miért is szeretjük még annyira - azaz 10 egészségi előnyét.   

1:

A görögdinnye valóban nagyon egészséges, ugyanis a természet legerőteljesebb antioxidánsait tartalmazza. Mindegy, hogyan fogyasztjuk, szeletelve, késsel-villával, vagy gyümölcssalátába... a lényeg, hogy együk!

Melyek az ételek, melyek leginkább hozzájárulnak fittségünkhöz, melyek leghatékonyabban támogatják izmaink regenerálódását? Mennyit érdemes belőlük fogyasztani, és mik a fő hatóanyagaik? Cikkünkből kiderül...

Vörös áfonya
Kitűnő edzés előtti és utáni szénhidrátforrás (1/4 csészénként 25 g szénhidrátot tartalmaz), plusz található benne egy olyan proanthocyanin nevű anyag, mely megvédi húgyutainkat a fertőzésektől. Mert ugye senki nem úgy akar edzeni, hogy ötpercenként rohangál a mosdóra...

• Now vörös áfonya kapszula

Banán
A banán magas káliumtartalmának köszönhetően, már egyetlen darab elfogyasztása segíthet megszüntetni oldalunkban azt a szúró érzést.

Sajnos sokan abban a hitben készítik el ételeiket, hogy az egészséges lesz, ám közben olyan hibákat követnek el, melyekkel az alapvetően egészséges ételekből is egészségtelen válik... Az elkészítésen tehát sok múlik. Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, miért.

Szárnyasok

Egészséges: grillezett csirke
Egészségtelen verzió: grillezett csirke barbecue szósszal

A legkönnyebben azzal tehetjük egyébként egészséges étkünket egészségtelenné, ha agyon locsoljuk a finom, sovány csirkemellet barbecue szósszal, mielőtt feltennénk a grillrácsra. Bár a csirke az egyik legjobb fehérjeforrás a nyári kerti sütögetésekhez, a kész szószok és pácok, melyekkel sokszor meglocsoljuk a húsokat, telis-tele vannak tartósítószerrel, ízfokozókkal, cukorral, és emiatt kalóriával is. Ha egészségesebb alternatívára vágyunk, készítsünk magunk pácot alacsony sótartalmú csirke alapléből, szójaszószból, és egy pici Worchester-szószból. Dörzsöljük be ezzel a csirkét, és hagyjuk, hogy magába szívja az ízeket egy pár órán át.

A veganizmus a vegetarianizmus szigorú formája. Egy vegán nem fogyaszt semmilyen állati eredetű élelmiszert, melybe beletartozik az összes tejtermék és a tojás is. Sok vegán még a bőr-, vagy gyapjú holmik viselésétől is tartózkodik, és nem eszik mézet sem, vagy bármi olyan dolgot, melynek köze lehet a vágóhídhoz.

És mindezek mellett a legtöbb vegán kozmetikai szereit is úgy válogatja össze, hogy azok között ne legyen semmi olyan, amit állatokon teszteltek. Bár igen nehéz minden állati eredetű dolgot eliminálni életünkből, a vegánok törekszenek rá, hogy ráleljenek a megfelelő helyettesítőkre. Persze nem mindegyik vegán megy el a végletekig e tekintetben. A veganizmus alapformája a húsokat, a tejtermékeket és a tojást hagyja el. Sokan emiatt a vegetarianizmust elégségesnek tartják, hiszen ott csak a húst kell mellőzni, a tejterméket és tojást szabad fogyasztani.

Nemrégiben megjelent egy újabb trend a táplálkozásban: ez a nyersétel diéta, ami természetesen ismét sok sztár támogatását élvezi. Többek között Demi Moore, Woody Harrelson, Alicia Silverstone és Sting is azok közé a lelkes követők közé tartoznak, akik az ételeket természetes formájukban veszik magukhoz. És bár az ételek nyers formában való fogyasztását nem mindenki tudja napi szinten megvalósítani - mert nincs meg hozzá a kellő felszerelése, vagy az ideje és alkalma - létezik néhány egyszerű mód arra, hogy a természetes ételeket mégiscsak beépítsük napi étrendünkbe.

Kezdjük az alapoknál...

A “nyers” relatív kifejezés még a nyersétel diéta kontextusában is, ugyanis a diéta megengedi, hogy az ételeket 45-50 fokra felmelegítsük. A trend követői úgy hiszik, hogy efelett a hőmérséklet felett az ételek elvesztik tápértéküket, sőt, egyes esetekben még károssá is válhatnak emésztésünkre, egészségünkre.

A jó zöldségek még jobbak, ha jól párosítjuk őket. Sőt, ha ezek a növények még beszélni is tudnának, biztosan azt mondanák “ezzel leszek komplett”.

A legújabb kutatások szerint már nem az a legjobb, ha önmagában fogyasztjuk a zöldségeket, mivel egyes zöldségek több vitamint és ásványi anyagot kínálnak számunkra, ha együtt esszük őket. Cikkünkben négy olyan betegségűző ételpárosítást mutatunk be, melyek együtt fogyasztva egészségesebbek, mint külön-külön.

Brokkoli és paradicsom

Ez a klasszikus olasz duó olyan jót tesz testünknek, mint amilyen rosszat egy finom olasz kelméből készült ruha tesz a pénztárcánknak. Ha mindkettőt villánkra szúrjuk, megelőzhetjük a prosztata- és a petefészekrákot.

9 étel, mely segít leküzdeni a stressz kellemetlen hatásait:

    •    Mandula

    •    Pisztácia

    •    Dió


Mikor kitör a frász, markoljunk egyet ezekből a magvakból! Gazdagok E-vitaminban, ami egy immunerősítő hatású antioxidáns. A mandula tartalmaz még B-vitaminokat is, és ha naponta negyed csészényit fogyasztunk belőle, azzal máris biztosítjuk a megfelelő védelmet az igazán megerőltető napokon is. Mert a stresszre azonnal “fuss vagy menekülj” reakcióval válaszol testünk, megemelkedik adrenalinszintünk, vérnyomásunk, és energiaszintünk is, és ezek bizony megterhelik szívünket is. Testünk motorjának védelme érdekében pedig a pisztácia és a dió is igen sokat tud tenni, így ezeket is nassoljuk nyugodtan előszeretettel.


A stevia növény Dél- és Közép-Amerikában honos, és arrafelé gyakran hívják édes levélnek, vagy cukorlevélnek. A paraguayi Guarani indiánok már kr.e. 500-tól használták - ahogy feljegyzéseik is bizonyítják. Európába az 1900-as évek felé került, és azóta a növény népszerűsége egyre csak növekszik. A növényből készített kivonat 300-szor édesebb, mint a cukor, ezért nem véletlen, hogy mára közkedvelt cukorhelyettesítővé vált.

Összetétel
A stevia hosszantartó édes íze a benne található glikozidoknak köszönhető: a steviozidnak és rebaudiozid A-nak. Ezek az anyagok intenzíven édesek, ugyanakkor szervezetünk nem alakítja át őket glükózzá. Fontos még tudni, hogy jól tűrik a hőt és savas környezetet. Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben kijelentette, hogy semmiféle karcinogén (rákkeltő) anyag nem található egyik glikozidban sem, így biztonságosabb választás a steviával való ízesítés, mint ha szacharint vagy egyéb aszpartám tartalmú édesítőt használnánk.

Mángold
Ha kedveljük a spenótot, akkor a mángoldot egyenesen imádni fogjuk! Fél csészényi főtt mángold 10 mg luteint, továbbá zeaxantint és karotenoidokat tartalmaz, melyek megvédenek bennünket az időskori retinakárosodástól - állítják az oregoni Health and Science University szakemberei.
TIPP: pároljuk meg egy kevés olívaolajon és adjunk hozzá fokhagymát, sót. Könnyű és egészséges köret!

Cékla
Ha cékláról gyerekkori kellemetlen élmények jutnak eszünkbe (például az, ahogyan a napközis tanár mindig próbálta belénk erőltetni), akkor ideje, hogy adjunk neki még egy esélyt. A cékla ugyanis igen gazdag betainban és folsavban, amik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kismamák táplálkozásában (illetve az embrió anyaméhben való egészséges fejlődésében), és a szívbetegségek megelőzésében.

A gluténmentes diéta követése általában bizonyos orvosi problémáktól - például gluténallergiától, migréntől, autizmustól - szenvedőknek javasolt. A gluténmentes táplálkozás azonban azoknak is segíthet, akik szeretnének felesleges kilóiktól megszabadulni. Cikkünkben a diéta lényegét mutatjuk be, illetve azt, milyen esetekben ajánlott a követése.

Ahogy a neve is mutatja, ez a diéta kizárólag olyan ételeket tartalmaz, melyeknek gluténtartalma nulla. A glutén egy természetes protein, mely megtalálható a búzában, az árpában, és a rozsban. Lássuk most, melyek azok az ételek tehát, melyek nem tartalmaznak glutént.

Létezik egy olyan diéta, mely a mediterrán területeken élő emberek táplálkozási szokásait gyűjti egybe. Ezt a diétát, melyet mediterrán diétának nevezünk, a Világegészségügyi Szervezet vezette be 1993-ban. A diéta a következő ételeket tartalmazza:

• * olívaolaj és olívabogyó
• * teljes kiőrlésű gabonák, legfőképp kenyér formájában (nem pedig tésztaként)
• * kis mennyiségű vörös hús
• * halak és tengeri herkentyűk
• * némi sajt, kevés tej
• * rengeteg zöldség és gyümölcs
• * hüvelyesek és magvak
• * vörösbor

A mediterrán területen élők általában zsírban gazdag diétát követnek, és ennek ellenére mégsem küszködnek keringési betegségekkel, mint más országokban élő, zsírban hasonlóan gazdag étrendet követő társaik. Mi ennek az oka?

Ha rendszeresen fogyasztunk detoxikáló hatású ételeket, vagy esetleg detoxikáló kúrát tartunk, azzal elősegítjük szerveink egészséges működését. Cikkünkben most bemutatjuk, mely ételek rendelkeznek intenzívebb detoxikáló hatással.

Méregtelenítés akár minden nap

A méregtelenítést nem csak kúraszerűen alkalmazhatjuk, hanem akár folyamatosan is.  Ha alaposan megvizsgáljuk, mit, mikor, és mivel szoktunk enni, akkor legtöbbünk rádöbben, hogy bizony többet eszik annál, mint amire szervezetének alapvetően szüksége lenne. Sőt, olyan táplálékokat is fogyasztunk rendszeresen, melyekre testünknek egyáltalán nincs szüksége (pl. édességek). A detoxikáló ételek arra valók, hogy segítsenek kimosni szervezetünkből a helytelen és rendszertelen táplálkozás következtében felhalmozódott méreganyagokat. A méregtelenítő diéták természetes táplálékokból állnak, méghozzá olyanokból, melyek elősegítik a nyirokrendszer, a vese, és a máj működését.

Manapság a diéták divatja szinte napról napra változik, és amint láthatjuk a sokasodó “light” és diétás termékekből, egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az alacsony zsírtartalmú ételek, ezzel háttérbe szorítva az igen fontos rostokat. És bár egyre kevesebb figyelmet fordítunk a megfelelő rostbevitelre, e táplálék fontossága mit sem változott.

Egy kis visszatekintés...

Bizonyára sokan emlékszünk még a korpa virágkorára a 70-es évek vége felé, a 80-as évek elején, mikor rengeteget reklámozták a gabonapelyheket és a müzliket. Aztán jött a zabőrület, és megjelentek a piacon a zabból készült termékek is, koleszterincsökkentő és szívbetegséget megelőző hatásukat kissé túlhangsúlyozva. Emiatt a 90-es években sok kutatást végeztek a zab valós egészségi előnyeinek feltárásara, és annyi bizonyosodott be, hogy a zabból készült termékek valóban némileg csökkentik a koleszterinszintet.

Bizonyára mindenki eltűnődött rajta, vajon miért van, hogy bizonyos ételek fogyasztása után kirobbanóan tele vagyunk energiával, míg mások evése után szinte azonnal elnyom az álom. Nos, a magyarázat részben abban rejlik, hogy vannak olyan ételek, melyek képesek energiaszintünket megemelni. Sok étel nem csak azért növeli energiaszintünket, mert tápláló, hanem mert tonizálja emésztő szerveinket azon keresztül az emésztési folyamaton keresztül, mely során energiává alakítjuk a megevett táplálékot.

Ha gyakran vagyunk fáradtak, és sokszor érezzük úgy, nincs elég erőnk, akkor érdemes az alábbi terápiás hatású ételekből minél gyakrabban fogyasztanunk. Ezzel egyidőben pedig célszerű a nulla tápértékkel rendelkező ételeket száműzni mindennapi táplálkozásunkból. Ilyenek például a pasztörizált tejtermékek, a túlsütött húsok, a fehér kenyér, a sütemények, cukorkák, péksütemények, üdítőitalok, és az előrecsomagolt félkész-, vagy készételek (pl. konzervek).

Szinte mindenki tudja, hogy a barna rizs egészségesebb, mint szokványosabb, fehér társa, és ennek bizony számos oka van. Lássuk, pontosan miért is olyan jó számunkra ez az étel.

Mi a barna rizs?

A barna rizs tulajdonképpen ugyanaz, mint a a sima fehér rizs, hiszen ugyanarról a növényről származnak. Tehát nem létezik külön barna és fehér rizs fajta, a különbséget pusztán a feldolgozás módja teszi. A feldolgozatlan rizs sok-sok réteget tartalmaz, és annak fényében távolítanak el róla rétegeket, hogy milyen végterméket szeretnének nyerni. A barna rizs esetében kizárólag a legfelső réteg kerül le a rizsről, míg a fehér rizsnél több réteg, sőt leggyakrabban még fényezésen is átesik.

Gyakran halljuk mostanában, milyen egészséges a mediterrán konyha, hiszen rengeteg zöldséget, halat, hüvelyest, és olívaolajat tartalmaz. És legtöbbször valóban nem az étkezésünk okozza a problémát, hanem az, ahogyan főzünk.

A szakértők tanácsa szerint egyre többen használunk a számunkra rossz hatású olajak helyett olyan csodás egyéb olajakat, mint a az olíva-, a kanola-, a mogyoró-, a szezám, vagy a szőlőmagolaj. Ezek az olajok igen gazdagok egyszeresen, vagy többszörösen telített zsírsavakban, amik csökkentik a koleszterinszintet. Ám azt nem mindannyian tudjuk, melyik olajat milyen célra, és hogyan érdemes használni. Cikkünkben most a legfontosabb tudnivalókat osztjuk meg kedves olvasónikkal.

Egyetlen egészséges diétából sem hiányozhatnak a zsírok. A jó zsírok ugyanis elengedhetetlenek agyunk, szívünk, és idegeink táplálásához, illetve szükséges hormonjaink, sejtjeink, hajunk, bőrünk, és körmeink egészségesen tartásához. A zsírok továbbá elégedettséggel töltenek el minket, és a teltség érzését adják. Az azonban nagyon nem mindegy, mennyit és milyen zsírt fogyasztunk.

Telített zsírok. Ezek elsősorban állati eredetű zsírok, és a vörös húsokban, a tejtermékekben, illetve egyes olajokban (pl. kókusz olaj, pálma olaj) találhatóak. Fogyasztásuk hatására megnő a “rossz” koleszterin (LDL), ami pedig növeli esélyünket a szívbetegségekre. Helyettesítsük a vörös húsokat soványabb, szárnyas húsokkal, és a tejtermékekből is válasszunk csökkentett zsírtartalmú verziókat.

Transz-zsírok. A transz-zsírok szintén azért nem igazán egészségesek, mert megemelik a rossz koleszterin szintjét, plusz csökkentik a “jó” koleszterin (HDL) szintjét. A transz-zsírok úgy keletkeznek, hogy folyékony állagú növényi olajokat hidrogén gáz segítségével felmelegítenek (hidrogenizálás). Elsősorban margarinokban, növényi tejtermék-helyettesítőkben, kekszekben, cukorkákban, chipsekben, rántott ételekben, péksüteményekben, és egyéb félkész ételekben találhatóak.